Csak román nyelvű ünnepi feliratok Marosvásárhelyen

Tisztelt Dorin Florea Polgármester Úr,

Nyílt Levél:

A Civil Elkötelezettség Mozgalom szeretné felhívni a figyelmét egy nagyon szembetűnő rendellenességre, amelyet a karácsonyi díszkivilágítási munkálatok befejezte után fedeztünk fel Marosvásárhely főterén, valamint a város más részein. Ezúton szeretnénk Önt tájékoztatni arról, hogy a „Boldog Új Évet” feliratú díszkivilágítások kizárólag egy nyelven, pontosabban román nyelven, lettek kifüggesztve, mindamellett, hogy ezek a feliratok 2007-ben, két nyelven (román valamint magyar nyelven)- szerepeltek városunk több pontján, ugyanott ahol most csak egynyelvű üdvözleteket találunk.

Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy a hatályban levő törvények értelmében  „a helyi közigazgatási hatóságoknak biztosítaniuk kell a helységek és a fennhatóságuk alatt levő közintézmények nevének, valamint a közérdekű hirdetéseknek az illető kisebbséghez tartozó állampolgárok anyanyelvén való feliratozását, illetve kifüggesztését is, azokban a területi közigazgatási egységekben, amelyekben a lakosság több mint 20 százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgár.” (Helyi Közigazgatási Törvény, 2. CIKKELY, 90. szakasz, 4. pont). Mint ismeretes Marosvásárhely lakosságának több mint 40%-a magyar nemzetiségű és amellett, hogy a fent említett karácsonyi díszkivilágítás sérti a törvényt, egy meglehetősen intoleráns magatartásra is utal, amely olyan állampolgárokat érint, akik ennek a városnak teljes jogú lakosai, tisztességes adófizetők, akiknek törvény biztosítja anyanyelvük használatát, amelyeket a város közigazgatási intézményei kötelesek tiszteletben tartani.

Sajnálatos, hogy ez az eset egy olyan időszakban történik, amikor Románia az Európai Unió teljes jogú tagja, egy olyan családhoz tartozunk amely számos nemzetet befogad, egyenlő esélyeket biztosítva számukra, ahol  nincsenek elsőrendű vagy másodrendű polgárok. Románia az elmúlt időszakban az összes, kisebbségek jogait biztosító, az Európai Unió és Európa Tanács által elfogadott egyezményt és kartát ratifikált és életbe léptetett, amelyek az anyanyelvhasználatra vonatkozóan is számos jogot biztosítanak az országban élő kisebbségek számára.

Az alábbiakban idézni szeretnék minden olyan jelentős dokumentumból, amelyek a kisebbségek nyelvahasználatára vonatkoznak és az ország állami intézményei kötelesek biztosítani az itt élő összes államolgár számára:

A 2003-as alkotmánymódosítást követően, az Alkotmány 120-as cikkelyének második bekezdése értelmében: „Azokban a területi-közigazgatási egységekben, ahol az egy nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok aránya jelentős, biztosítják az illető nemzeti kisebbség anyanyelvének használatát, szóban és írásban, a helyi közigazgatási hatóságokkal és a dekoncentrált közszolgálatokkal való kapcsolatokban, az organikus törvény feltételei között.”

215/2001-es Helyi Közigazgatási Törvény: „A helyi közigazgatási hatóságoknak biztosítaniuk kell a helységek és a fennhatóságuk alatt levő közintézmények nevének, valamint a közérdekű hirdetéseknek az illető kisebbséghez tartozó állampolgárok anyanyelvén való feliratozását, illetve kifüggesztését is azokban a területi közigazgatási egységekben, amelyekben a lakosság több mint 20 százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgár.” (2. CIKKELY, 90. szakasz, 4. pont)

1999. évi XXXIV. törvény az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló, Strasbourgban, 1995. február 1-jén kelt Keretegyezményének kihirdetéséről: 5/1 A felek vállalják , hogy támogatják a nemzeti kisebbségekhez tartozó személye számára kultúrájuk fejlesztését, identitásuknak, nevezetesen vallásuk, nyelvük, hagyományaik és kulturális örökségük megőrzésének feltételeit. 2. Általános integrációs politikájuk követésében hozott intézkedéseikre vonatkozó előítéletek nélkül a felek tartózkodnak az olyan politikától és gyakorlattól, amely a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek akaratuk elleni asszimilációjára irányul, és védelmezik ezen személyeket minden olyan akciótól, ami ilyen asszimilációra irányul. 6/1 A Felek bátorítják a tolerancia és kultúrák közötti párbeszéd szellemét, és hatékony intézkedéseket hoznak, hogy minden, területükön élő személy között előmozdítsák a kölcsönös tiszteletet, megértést és együttműködést, tekintet nélkül ezen személy etnikai, kulturális, nyelvi vagy vallási identitására, kiváltképpen az oktatás, a kultúra és a média területén.

Regionális vagy kisebbségi Nyelvek Kartája (Európa Tanács): 3. A Felek vállalják, hogy a megfelelő eszközökkel elsegítik az ország összes nyelvi csoportjai közötti kölcsönös megértést, különösen azt, hogy a regionális vagy kisebbségi nyelvek iránti tisztelet, megértés és tolerancia elvét az országban folyó oktatás és képzés céljai közé foglalják, és a tömegtájékoztatási eszközöket ugyanezen célok követésére bátorítják. 4. A Felek vállalják, hogy a regionális vagy kisebbségi nyelveket illető politikájuk kialakítása során figyelembe veszik az ezeket a nyelveket használó csoportok által jelzett szükségleteket és kívánságokat.

Boldog Karácsonyt Kívánunk!