Utolsó közvita a vízszennyezés csökkentéséről

Hasonló megbeszélést már tartottak az ipari és mezőgazdasági egységek képviselőivel is. Csütörtökön a Bihar megyei helyhatóságok, polgármesteri hivatalok képviselőivel megtartott volt az utolsó, bár nem kevésbé fontos feladat hárul rájuk is. A lakossági szennyvizek tisztításáért s hulladékkezelésért elsősorban ők a felelősek. Javaslataikat figyelembe veszik és beépítik a menendzsmenttervebe. Az Európai Unió keretegyezménye ugyanis minden tagország, így Románia számára is kötelezővé teszi a vizek minőségét javító intézkedési terve kidolgozását 2008 decemberéig, és a menedzsmenterv kidolgozását 2009 végéig. A felszíni és altalaji vizek minősége 2015-ig el kell érje a jó minősítési szintet. Ha települések szennyvizeit tisztítatlanul, vagy nem megfelelően tisztítva ürítik a folyóvizekbe, ez kivihetetlen lesz. A vizet kereskedelmi terméknek tekinthetjük, mely pénzt ér, tehát védeni kell. Nálunk még olcsó a víz, mert az árba nem számítják bele a környezetvédelmi költséget, de ez csak idő kérdése, hangzott el a megbeszélésen.

A Körösök Vízgyűjtó medencéjében közel 1 millió ember él, de számot kell vetni a turisztika és az ipar által ide vonzottakkal is. A Lakosság 40 zsázaléka városon 60 sázaléka falun él. A szennyvíznek csak 29 százalékát gyűjtik össze csatornahálózatba és csak 27,5 százaléka kerül szennyvíztisztító telepre manapság. Tíz olyan település van megyénkben, melynek lakossága meghaladja a 10.000-et és szennyvíztisztító telepe nem működik az EU normáknak megfelelően. Ide tartozik Nagyvárad is. Két városban: Székelyhídon és Érmmihályfalván egyáltalán nincs szennyvíztisztító telep, pedig 10.000 lakosnál nagyobb települések. 2015-ig minden ilyen településen meg kell oldani a szennyvíztisztítást. Ma már falun sem elefogadható az emősztőgödör. Szigetelt falú medencében kell felfogni a szennyvizet, s onnan időnként szippantókocsival víztisztítótelepre szálítani, hangzott el a  nyilvános vita alkalmával megtartott ismertetőn.

Albert Ferenc