Megosztott vélemények a sztrájkról

Akár egyetértett a sztrájk eddigi megmozdulásaival, akár nem, a tanárok többségének mégis megvan az egyéni véleménye a megmozdulások értelméről, hatékonyságáról. Több magyar anyanyelvű tanárt is megkérdeztünk, mi a véleményük arról, hogy elmaradt a sztrájk. Nagy Enikő és Bálint Beáta magyartanárok eddig is részt vettek a tiltakozásban. Szerintük jó, hogy így alakult, ugyanis a munkabeszűntetésnek leghamarabb a magyar diákok látták volna kárát. Jövő kedden ugyanis a magyar dolgozattal veszi kezdetét a VII. és VIII. osztályosok egységesített dolgozata. Ám az is igaz, hogy ha egyszer elhalasztották, akkor nehezebb újrakezdeni egy ilyen akciót. Az a véleményük, hogy bár máskor is sztrájkoltak már, sajnos úgy látják, a kormány a választások előtt fűt-fát ígér, amit aztán persze nem tart be.

Csalódás a rendszerben

András Emese tanárnő több kollégája véleményét tolmácsolta, mikor azt mondta, hogy mostmár nem foglalkoznak a sztrájk alakulásával, mert úgy látják, hogy a szakszervezet nem a tanárok érdekeit védi, hanem politikai eszközökké teszi őket. Annak idején, még a 90-es évek végén volt egy nagy megmozdulás, amelyben még ők is részt vettek. Akkor a 13. fizetésért harcoltak, egy hónapig sztrájkoltak, és bár megkapták a kért 13. havi bért, amely mintegy fele volt rendes havi jövedelmüknek, a sztrájkolt hónapért nem kaptak fizetést, így elég sokat vesztettek. Nem látja értelmét a sztrájknak, hiszen a kiharcolt fizetésemelést nagyon hamar elviszi az infláció, így végül a tanárok csak a semmivel maradnak. Antal Károly testneveléstanár szerint novemberben semmi értelme nincs a sztrájknak. Ha valóban akarnának valamit a szakszervezetek, akkor júniusban kezdenének akciót. Így csak felzavarják az állóvizet. Hiszen hány olyan szakszervezetis volt, aki most politikai babérokra tör. Szerinte az egész akció meg volt szervezve előre.

A diákok kára

Bors Violetta matematika tanár nem szakszervezeti tag. De mint tanár és egyén, megvan a saját véleménye az akcióról. Úgy gondolja, félévek, vagy tanévek végén érdemes megmozdulást szervezni, amikor tanévzárás, vizsgaidőszak közeleg. Másik oldalról viszont nagyon nehéz helyzetben vannak ilyenkor a diákok, a tananyag bepótlása nehéz, az sem megoldás, hogy órák után maradjanak a tanulók még két órát bepótolni, mikor amúgy is nyolc órájuk van naponta, de az sem normális, hogy szombaton hívják be őket tanulni. Másrészt úgy gondolja, minden tanárnak egyéni véleménye eldönteni, mit akar. Nem megoldás másoktól várni, hogy megmondják, mit tegyenek, és tömegesen követni a megmozdulókat.

Nagy Anikó

Kapcsolódó cikkek:

• Figyelmeztető sztrájk
• Nincs egyezkedés