A hagyományról és közművelődésről tanácskoztak

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Bolyai termében megtartott tanácskozás hangulatát kissé beárnyékolta az a tény, hogy a budapesti vendégek másfél órás késéssel érkeztek meg, mert mint mondták: nem vették figyelembe a két ország közötti egy órás időeltolódást. A megbeszélés tárgyát a hagyomány és a közművelődés képezte. A tanácskozást Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke nyitotta meg, majd a házigazdák nevében Pálfiné Vincze Judit lelkipásztor köszöntötte a megjelenteket, áldott napot, tartalmas előadást és beszélgetést kívánva a közel 25 fős társaságnak.

Hagyomány és közművelődés

Borbáth Erika a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus (MMIKL) főigazgatója elmondta, hogy először 2006-ban szerveztek Budapesten egy hasonló konferenciát Hagyomány és közművelődés címmel. Ennek folytatása a mostani váradi tanácskozás is, amelynek célja a régiók tapasztalatait összegezve, konkrét feladatokat megfogalmazni. „Az ember a hagyományokból építkezik, amely meghatározza a közösséghez való viszonyát. Igen fontos, hogy tudjunk belőle építkezni, hogy tovább élhessen a hagyomány.” – mondotta a főigazgató. Halász Péter, az MMIKL főtanácsosa vitaindítónak szánt előadása előtt elmondta még, hogy az év eleje óta hasonló tanácskozást tartották Kárpátalján, a Vajdaságban, Szlovákiában, de ősszel elmennek még Székelyföldre és Kolozsvárra is.

Halász Péter főtanácsos szerint a közművelődésnek a külhoni magyarok körében nagyobb a jelentősége mint az anyaországban. A hagyományt elődeintől ránk maradt értékként definiálta, amit meg kell élni, ugyanis a gyakran használt hagyományápolást- és őrzést nem tartja jellemzőnek. A hagyomány részben uniformizál, részben variánsokat hoz létre. Külön kitért a hagyományokon alapuló közművelődési tevékenységekre, és ezen belül is a honismeretre. Az ismert szakember szerint a honismeretnek három fontos funkciója van: tudományt segító tevékenység, erősíti a szülőföldhöz való kötődést, hozzájárul a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Azt ajánlotta a jelen levőknek, hogy tegyék fel önmaguknak a kérdést: Mit fognak tenni annak érdekében, hogy a hagyományok megmaradjanak? Halász Péter előadását követően a nagyváradi és Bihar megyei civil szervezetek, illetve az egyéni kutatók rövid szakmai bemutatkozást tartottak, majd a vita során arra keresték a választ, hogy ki, hol, hogyan tud építkezni a hagyományra, illetve, hogy milyen jó és rossz tapasztalatai vannak ezen a téren.

Péter I. Zoltán