Cristea Paul

„Szerettem volna még élni köztetek / De a sors másként rendelkezett / Küzdöttem, de már nem lehetett / Szeretteim, Isten veletek.” Ma egy éve volt életünk legszomorúbb napja, amikor a szeretett férj, apa, após és nász, CRISTEA PAUL (Fugyivásárhely, volt OTL-buszsofőr) örökre itthagyott bennünket.

„Lelked elszállt, mint egy hópihe a fényben, / Nélküled már semmi nem olyan, mint régen, / Fájó könnycsepp lettél mindannyiunk szívében, / Idézzük szavaid, mosolyod, emléked. Hagytál minket, elmentél csendben, drága, beteg szíved megpihent a mennyben. Nincs olyan nap, hogy ne jussál eszünkbe, / Hiányodat nem pótolja semmi sem. Nyugodj csendesen, legyen békés álmod, mert szeret téged bánatos családod.”

A bánatos család.