Modell akart lenni, a szakma meg is találta

Az érmihályfalvi Nagy Andreát gyerekkora óta vonzotta a modellkedés és úgy lett azzá, hogy szó szerint a szakma talált rá: egy értő szempár fedezte fel az akkor kilencedikes lányt Szatmár forgatagában.

Mit szólna a kedves olvasó, ha szülőként éppen nagykorúvá vált gyerekét, pláne lányát, első munkájának elengedhetetlen részeként egyedül kellene repülőútra engednie? Hogy ez manapság már nem nagy dolog? Rendben. De ha az úticél Budapestről Moszkva érintésével Hong Kong? Nos, ez történt az érmihályfalvi Nagy Andreával, aki fotómodellként dolgozik napjainkban, de a történetet kezdjük talán az elején.

Egyből a mélyvízbe

Nagy Andrea érmihályfalvi lakos, aki szülővárosában végezte el az általános iskolát, majd a szatmári Kölcsey Ferenc Gimnáziumba került. A modellkedés, és egyáltalán az, amit divatszakmának neveznek, már kicsi gyerekkora óta vonzotta és a terve is az volt, hogy egyszer majd fel is keres egy olyan ügynökséget, mely felfedezheti. Ezt még talán halogatta volna, amikor úgy indult be a karrierje, ahogyan a legkevésbé számított rá: a szomszédos megyeszékhely Partiumi Magyar Napok fesztiváljának forgatagában egyszerűen megszólította őt egy hölgy: nem lenne-e kedve modellkedni? Kilencedikes volt akkor, a hölgy pedig nem volt más, mint Király Kariklea korábbi modell, egy szatmári ügynökség vezetője. A tanulás mellett fotózások, különböző rendezvényeken való részvételek következtek, melyeken lehetett tanulni a szakmát. Előrelépést jelentett, amikor részt vehetett azon a nemzetközi, Elite Model Look nevű modell-versenyen, melyet országonként rendeznek meg, Andrea pedig a nagybányai válogatón (az volt legközelebb Szatmárhoz) túljutva a bukaresti 60 fős mezőnyben bejutott a legjobb 10 közé! Ez már 2013-ban történt, amikor érettségi előtt állt. Ez a siker megnyitotta volna a kaput a nemzetközi munkák felé, ám Andrea szüleivel egyetértésben arról döntött, hogy előbb az érettségi, aztán jöhet, aminek jönnie kell. Jött is, mégpedig nem is akárhogyan: az írásunk elején már említett úttal, vagyis mondhatjuk, hogy rögtön a mélyvízbe dobta már a bukaresti ügynöksége a Hong Kongba küldésével. Andrea édesanyjának, Hajnalkának (aki részt vett beszélgetésünkben) is emlékezetes maradt ez az út (is), hiszen édesanyaként szó szerint a nagy ismeretlenbe engedte el 19 éves lányát, úgy, hogy idegtépő módon egy ideig nem is tudott róla semmit, az interneten elérhető útvonalkövetővel figyelte, merre jár az Andreát szállító repülőgép...

Hónapokra távol

A fiatal modell talpraesettségére és angol nyelvtudására volt utalva, illetve arra a tájékoztatóra, amit még itthon kapott, s mely részletesen leírta hol és hogyan kell átszállnia, mit hol keressen, mikor hova menjen, stb. A kint-tartózkodás 3 hónapig (!) tartott, fotózásokkal, bemutatókkal összesen 10 városban, ezek után kezdődhetett meg, hogy a modellt ismertté tegyék a nemzetközi szakmában, ahogyan mondani szokás, "eladják". A hazaérkezést aztán a távollétnél talán még idegtépőbb várakozás követte, vagyis lesni a telefont, hogy mikor érkezik felkérés újabb munká(k)ra. Ez akkor közel 8 hónapot jelentett, azonban Andrea repülője újra Ázsia felé indult: fél év Sanghajiban! Ez az időtartam a sokat tapasztalt modellek között is döbbenetes hosszúságúnak számít, pláne, hogy a végén nem 6, hanem 7 hónap lett belőle. "Az utolsó 3 - 4 hét volt a legnehezebb, hiszen előzőleg már »beálltam« a félévre, nehezen bírtam a végét", elevenítette fel Andrea. Hozzátette: olyan feszes program volt, mint egy iskolában, reggel indultak a fotózásokra, bemutatókra, válogatásokra, hét végéken is. A kínaiak ráadásul munkamániásak is, szinte bedarálják, aki hozzájuk kerül. "Szeretik az európai arcokat, azokat a saját stílusukra alakítják", tudtuk meg Andreától, aki azt is elárulta, hogy a modellkedésben kezdőket küldik Ázsiába, és a szakmán belüli fejlődést jelenti, ahogyan haladunk a térkép szerint nyugatabbra, Európába, pláne Amerikába. Ő is haladt, ahogyan ismertebb lett, 2015-ben volt először Milánóban (melyről még az olyan, a témában kívülálló, mint alulírott is tudja, hogy egy divatszakma-központ), és a következő egy évben többször is megfordult nem csak a lombardiai nagyvárosban, de Olaszország fővárosában, Rómában is. Sőt, az egyik Milánó - Róma út egy kicsit "megszaladt", pár napra el kellett repülnie Spanyolországba, pontosabban a hozzá tartozó Kanári-szigetekre, de volt már Dubaiban is."Benne van ebben a szakmában, hogy bármikor bárhova menni kel", mondta Andrea.

Két centi...

Ellentétben ezzel a változatossággal, éppen az állandóságra épül a modell imázsa: például sem hajának hosszúságán vagy színén, sem az arcának vagy alakjának jellemzőin nem változtathat, esetleg ügynökségének beleegyezésével, a fő szempont, hogy minél természetesebb legyen. "Főleg az elején volt nehéz hozzászokni a szakma szabályaihoz, illetve az utazásokhoz, de minden úttal edzettebbek leszünk", mondta Hajnalka, az édesanya, és ehhez hozzájárul, hogy manapság már sokféle módon lehet a kapcsolatot tartani a világ bármelyik pontjával. A további tervek között szerepel, hogy Andrea eljut Párizsba, Londonba. Ez valójában bármikor bekövetkezhet, sőt, egyszer már majdnem össze is jött. A mindennapi beszédben szoktuk használni a kifejezést, hogy "ennyire voltam tőle", és mutatjuk is ujjainkkal, hogy majdnem elértünk valamit. Nos, Andreának ez szó szerint értendő: egy londoni munkára olyan magasságú modelleket kerestek, mely szinttől, bár karcsú alakjához sudár termet is társul természetesen, mégis 2 centivel elmaradt... Meddig lehet ezt csinálni? - adódik a kérdés. Mivel Andreát arca a valós koránál is fiatalabbnak mutatja, még jónéhány éve van/lehet a szakmában, ugyanakkor idősebb, sőt kimondottan koros modellekre is van szükség bizonyos területeken, tehát valójában meghatározhatatlan egy fix korhatár. Ha azonban majd felhagy jelenlegi elfoglaltságával, az egészséges életmód, egészséges táplálkozás és a kozmetika területein szeretne tovább dolgozni. Ami a közvetlen közeli jövőt illeti, lehet, amikor ön ezeket a sorokat olvassa Andrea éppen újra Dubaiban van, hiszen még januárra van egy oda előjegyzett munkája.

Rencz Csaba