Nyolcvan éves a kémregények mestere

Október 19-én ünnepli 80. születésnapját John Le Carré angol író, aki kémregényeivel vált világhírűvé. David John Moore Cornwell néven a dorseti Poole-ban látta meg a napvilágot 1931-ben.

Anyja korán elhagyta a családot, apja gyakorta került összetűzésbe a törvénnyel, többször is börtönbe került. Le Carré Bernben tanult nyelveket és germanisztikát, katonai szolgálatát a hadsereg bécsi hírszolgálatánál teljesítette. Hazatérve az oxfordi Lincoln Egyetemen folytatta tanulmányait, közben a brit elhárításnak, az MI5-nek is dolgozott, 1958-ban tiszti rangot kapott. Mivel apja tönkrement, a főiskolát abba kellett hagynia, ezután nyelveket tanított különböző iskolákban.

Diplomáciai szolgálat

1959 és 1964 között az MI6, a külföldi titkosszolgálat megbízásából diplomáciai szolgálatot teljesített Bonnban és Hamburgban, követségi titkárként, illetve alkalmazottként. Munkája természetéből fakadóan álnéven kezdett el írni, és még bonni tartózkodása idején, 1960-ban jelent meg első regénye, az Ébresztő a halottaknak. Világhírűvé a második, A kém, aki bejött a hidegről című regénye tette, amelyet a berlini fal 1961-es felhúzása, az akkor felgyülemlett drámai élmények, feszültségek inspiráltak. A mű – amelyről Graham Greene azt mondta, hogy a legjobb kémtörténet, amelyet valaha olvasott – számos díjat és elismerést nyert el. Mindez és a nem csekély szerzői honorárium hamar meggyőzte Le Carrét arról, hogy az ügynöki munkánál kifizetődőbb az alkotói tevékenység. Az író, „aki bejött a hidegről”, ezt követően sorra jelentette meg a jórészt saját tapasztalatait feldolgozó regényeit, amelyekben jéghideg realizmussal, hűvös eleganciával és távolságtartó iróniával bonyolítja a szálakat, részletgazdag leírásai, alakjainak pszichológiailag is hiteles kidolgozottsága műveinek védjegyévé vált.

A nyolcvanas évekig őt tartották a hidegháború egyik legismertebb krónikásának. A Szovjetunió szétesése, a kommunizmus bukása után regényeinek témái és helyszínei is megváltoztak: a Panamai szabó című regénye Közép-Amerika bonyolult világát idézi, az afrikai kontinenst sújtó problémákról ír A zebra dala és az Elszánt diplomata című könyveiben, a szervezett bűnözés, a nemzetközi pénzügyi körök és a politika világának összefonódásait mutatja be A mi emberünkben. Le Carré népszerűségét jelzi, hogy több regényét is megfilmesítették, A panamai szabót Pierce Brosnan, az Elszánt diplomatát Ralph Fiennes és Rachel Weisz főszereplésével vitték filmre, a forgatókönyvét részben az író jegyezte. Legutóbb az idei velencei filmfesztiválon bemutatott az Árulás című film munkálataiban vett részt, e művéből korábban sikeres filmsorozat is készült Alec Guinness főszereplésével.

Csípős kritika

2008-ban a Times magazin a 22. helyen rangsorolta az „50 legnagyobb brit író 1945 óta” című listáján. Neve szerepelt a Man Booker-díjra jelöltek között is, igaz, maga kérte, hogy erről a listáról vegyék le, mert nem versenyez irodalmi díjakért. Le Carré politikai témájú írásaiban csípősen kritizálja a brit viszonyokat, az iraki háborút mélyen elítélte, miként honfitársainak hozzáállását is. Az utóbbi időkben azt fontolgatja, hogy felhagy az írással, mivel nehézségei vannak a kémvilág modern kommunikációs eszközeivel.