Nyolcvan éves Edwin Buzz Aldrin amerikai űrhajós, az örök második

"Lehet, hogy Neil volt az

első ember a Holdon, de én voltam az

első ember, aki a Holdon a

nadrágjába pisilt" - tört ki belőle

egyszer a keserűség.

Pedig minden olyan szépen indult.

Aldrin, egy katonai

pilóta fia - a

Buzz becenevet testvérei

ragasztották rá, és idővel

hivatalosan is felvette - a

tudományos

ösztöndíjat

elutasítva a híres West

Pointkatonai

akadémiát végezte el,

évfolyamában a harmadik legjobb

eredménnyel. A koreai

háborúban 66 légi

csatában vett részt, és két

ellenséges

repülőgépet lőtt le.

Három évig

Németországban

szolgált, majd 1963-ban hazatért, és

bekapcsolódott az amerikaiűrkutatási

hivatal, a NASA

Hold-programjába.

Az ausztronauták között

ő volt az első, aki doktori fokozattal

rendelkezett, és egyike azoknak a keveseknek, akik

nem berepülőpilótaként

kerültek az

űrhajósjelöltek

közé. Ő volt az Apollo-11

holdkompjának pilótája.

A NASA csak 1969 tavaszán,

röviddel a küldetés előtt

határozott úgy, hogy ne

Aldrin, hanem a kisebb "egóval"

rendelkező Armstrong legyen az

első ember a Holdon. A

döntést úgy csomagolták be, hogy

a kis helyen szorongó űrhajósok

közül egyszerűbb, ha a

létrához közelebbi

Armstrong megy előre. A legrosszabbul

persze a személyzet harmadik tagja, a Holdra

szállást az

anyahajóból végignéző

Michael Collins járt, akinek

nevére ma már nem sokan

emlékeznek.
Aldrin nem sokáig élvezhette

a rivaldafény rá eső (kisebb)

részét. Új kihívást nem

látott maga előtt, elhatalmasodott rajta a

depresszió, amit az is súlyosbított,

hogy várakozásaival ellentétben nem

léptették elő tábornokká.

Inni kezdett, két házassága is

tönkrement, végül

idegösszeomlással kórházba

került. Nem véletlenül választotta

később emlékiratainak a

Visszatérés a Földre címet, a

több értelemben vett visszatérés

volt számára a legnehezebb.

Mindezt a nyilvánosság előtt

szigorúan titokban tartották, csak annyit

lehetett tudni, hogy Aldrin 21 év

aktív szolgálat után leszerelt.

Ezután foglalkozott

űrhajótervezéssel, kutatással,

volt tanácsadó olajcégeknél,

autókereskedő, hirdetett kocsikat és

órákat. Készített -

természetesen űrtémájú -

számítógépes stratégiai

játékot, a Holdra

szállás negyvenedik

évfordulóján pedig

népszerű rapsztárokkkal

közösen egy lemezt és

videóklipet.
Aldrin csalódásai

ellenére is az űrhajózás lelkes

propagálója. Nehezményezi a

takarékoskodást e téren, mert szerinte

az űrkutatás beruházás a

jövőbe. Úgy véli, hogy nem a

Holdra kellene visszatérni, hanem

célba venni a Marsot, ahonnan

esetleg az élet származik.