ERDON Bulvár

2009.02.28. 14:01

A hosszú munkaidő káros hatásai

<p>Az American Journal of Epidemiology c&#237;m&#369;<br /> foly&#243;iratban megjelent finn tanulm&#225;ny<br /> k&#233;sz&#237;t&#337;i 2214 brit k&#246;zalkalmazottat<br /> vizsg&#225;ltak, s meg&#225;llap&#237;tott&#225;k,<br /> hogy a kem&#233;nyen dolgoz&#243;knak a r&#246;vid<br /> t&#225;v&#250; mem&#243;ri&#225;juk &#233;s a<br /> sz&#243;felid&#233;z&#233;s ter&#233;n<br /> probl&#233;m&#225;juk akadt.</p>

Azok, akik 55 óránál többet

dolgoztak egy héten, rosszabb mentális

készségekkel rendelkeztek, mint azok,

akik átlagos munkaórát dolgoztak

hetente. "A túlmunka hátrányait

komolyan kell venni" - mondta a kutatást

vezető doktor Marianna Virtanen, a Finn

Munkaegészségügyi Intézet

munkatársa.A kutatók szerint a stresszhez

kapcsolódó növekvő

alvásproblémák, a

depresszió, az egészségtelen

életmód, valamint a szív-

és érrendszeri betegségek

növekvő kockázata is

közrejátszik az agyműködés

romlásában, de ezt még pontosan

nem lehet tudni.

A felmérésben résztvevő

hivatalnokok mentális

működését öt

különböző alkalommal

vizsgálták. A legtöbb

túlmunkát végzők

érték el a leggyengébb

eredményeket két vizsgálaton. A

hatás halmozódik: a heti leghosszabb

munkaidőben dolgozóknak lettek a

legrosszabbak az eredményeik.

A hosszú munkaidőben dolgozó

alkalmazottak aludtak a legrövidebb ideig,

több depressziós tünetről

számoltak be és több alkoholt

fogyasztottak, mint a normál munkaidőt

dolgozók.

"Különösen fontos megvizsgálni,

hogy hosszan tartóak-e ezek a hatások,

és a túlmunkaidőben

dolgozóknál fellép-e

később komolyabb probléma is, mint

például a szellemi

leépülés" - mondta Mika Kivimaki

professzor.

Az eddig is köztudott volt, hogy a hosszú

munkaidő általában árt az

egészségnek, de e tanulmány

szerint a mentális működésnek

sem tesz jót. Ebből a munkaadók

rájöhetnének, hogy a túlmunka

nem használ az üzletnek, és

üzleti ügy az, hogy az emberek

életében kiegyensúlyozott

arányú legyen a munkaidő és a

szabadidő - hangoztatta Cary Cooper professzor a

Lancasteri Egyetem munkahelyi stresszel

foglalkozó szakértője.

A probléma az, hogy recesszióban az

emberek még többet fognak dolgozni.

Még betegen is bemennek a munkahelyükre,

mert mutatni akarják

elkötelezettségüket, nehogy őket

bocsássák el legközelebb.

A demencia kockázata kiegyensúlyozott

étrenddel, rendszeres emberi kapcsolatokkal, a

test és az agy "edzésével"

csökkenthető. Valószínűleg

a munkaidő-szabadidő egyensúlya is

segít az egészség

megőrzésében.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!