2009.02.28. 14:01
A hosszú munkaidő káros hatásai
<p>Az American Journal of Epidemiology című<br /> folyóiratban megjelent finn tanulmány<br /> készítői 2214 brit közalkalmazottat<br /> vizsgáltak, s megállapították,<br /> hogy a keményen dolgozóknak a rövid<br /> távú memóriájuk és a<br /> szófelidézés terén<br /> problémájuk akadt.</p>
Azok, akik 55 óránál többet
dolgoztak egy héten, rosszabb mentális
készségekkel rendelkeztek, mint azok,
akik átlagos munkaórát dolgoztak
hetente. "A túlmunka hátrányait
komolyan kell venni" - mondta a kutatást
vezető doktor Marianna Virtanen, a Finn
Munkaegészségügyi Intézet
munkatársa.A kutatók szerint a stresszhez
kapcsolódó növekvő
alvásproblémák, a
depresszió, az egészségtelen
életmód, valamint a szív-
és érrendszeri betegségek
növekvő kockázata is
közrejátszik az agyműködés
romlásában, de ezt még pontosan
nem lehet tudni.
A felmérésben résztvevő
hivatalnokok mentális
működését öt
különböző alkalommal
vizsgálták. A legtöbb
túlmunkát végzők
érték el a leggyengébb
eredményeket két vizsgálaton. A
hatás halmozódik: a heti leghosszabb
munkaidőben dolgozóknak lettek a
legrosszabbak az eredményeik.
A hosszú munkaidőben dolgozó
alkalmazottak aludtak a legrövidebb ideig,
több depressziós tünetről
számoltak be és több alkoholt
fogyasztottak, mint a normál munkaidőt
dolgozók.
"Különösen fontos megvizsgálni,
hogy hosszan tartóak-e ezek a hatások,
és a túlmunkaidőben
dolgozóknál fellép-e
később komolyabb probléma is, mint
például a szellemi
leépülés" - mondta Mika Kivimaki
professzor.
Az eddig is köztudott volt, hogy a hosszú
munkaidő általában árt az
egészségnek, de e tanulmány
szerint a mentális működésnek
sem tesz jót. Ebből a munkaadók
rájöhetnének, hogy a túlmunka
nem használ az üzletnek, és
üzleti ügy az, hogy az emberek
életében kiegyensúlyozott
arányú legyen a munkaidő és a
szabadidő - hangoztatta Cary Cooper professzor a
Lancasteri Egyetem munkahelyi stresszel
foglalkozó szakértője.
A probléma az, hogy recesszióban az
emberek még többet fognak dolgozni.
Még betegen is bemennek a munkahelyükre,
mert mutatni akarják
elkötelezettségüket, nehogy őket
bocsássák el legközelebb.
A demencia kockázata kiegyensúlyozott
étrenddel, rendszeres emberi kapcsolatokkal, a
test és az agy "edzésével"
csökkenthető. Valószínűleg
a munkaidő-szabadidő egyensúlya is
segít az egészség
megőrzésében.