Híres magyarok akiktől 2008-ben búcsúztunk

Az egyik nagy nevettető, Körmendi János 81 éves korában január 6-án hunyt el.
A szegedi születésű Körmendi János vendégszerepléseit leszámítva egész életében két színházban játszott: a főiskolát elvégezve (1951) a Madách Színház tagja lett, majd 1989-ben a Mikroszkóp Színpadhoz szerződött, melynek haláláig tagja volt. Vendégszínészként a Thália Színházban, a Budapesti Operettszínházban és Radnóti Színházban is játszott.

Eljátszotta Shakespeare A viharjában Trinculót, Gogol A revizorjában Bobcsinszkijt, Brecht: Svejk a II. világháborúban című darabjában Svejket, Csehov Cseresznyéskertjében Jasát, Dürrenmatt Balesetében Zornt, Görgey Mikszáth különös házasságában Mikszáth Kálmánt, Beckett Godot-ra várva című darabjában Pozzót, Szép Ernő Vőlegényében Pimpi karmestert, Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival című darabjában Bubenyiket, Németh László Széchenyijében Görgen főorvost, Kálmán Imre Csárdáskirálynőjében Miskát, G. B. Shaw Pygmalionjában Doolittle-t.

Filmen egyebek mellett játszott az Életjelben (1954), a Büdösvízben (1966), az Egri csillagokban (1968), Az örökösben (1969), a Krebsz, az Istenben (1969), a Történelmi magánügyekben (1969), az Utazás Jakabbal című filmben (1972), a Te rongyos életben (1983). Hangját kölcsönözte az 1986-os Macskafogó Mr. Gattójának.

A Levelek az urológiáról, az Életrajz két felvonásban és a Nyakig a színházban című önéletrajzi műveiben íróként is megismerhette a közönség.

Körmendi János 1963-ban a Jászai Mari-díjat, 1978-ban az érdemes művész kitüntetést, 1983-ban a SZOT-díjat, 1989-ben a kiváló művész kitüntetést, 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, 2003-ban a Köztársasági Elnöki Érdemérmet, 2005-ben a Kossuth-díjat kapta meg.

"Hajlamom szerint én bohóc, cirkuszi röhögtető lettem volna inkább. Ám 1945-ben Szegeden Kazimir Károllyal találkoztam, aki [...] rábeszélt, hogy legyek színész. Ha akkor véletlenül Hegedűs Gézával, későbbi tanárommal hozott volna össze a sors, ki tudja, talán most jól fizetett író vagy rosszul fizetett tanár lennék" - tekintett vissza pályájára 2006. őszén.

A Magyar Állami Operaház magántáncosa ifj. Nagy Zoltán, A makrancos Kata és számos más, nagysikerű produkció egykori főszereplője, hosszantartó súlyos betegségben 42 éves korában március 23-án hunyt el.

A Philip Morris Magyar Balett-díjjal, Oláh Gusztáv emlékplakettel és EuropaS Magyar Táncdíjjal kitüntetett balettművész, a Magyar Táncművészeti Főiskola rektora több mint két évtizedes táncos pályafutása alatt, a balett-irodalom szinte valamennyi jelentős férfi főszerepét eltáncolta. A makrancos Kata című balett előadás Petruchio szerepét Seregi László az ő személyére koreografálta. A Liszt Ferenc-és Kossuth-díjas balettművészt, április 8- helyezték örök nyugalomra a Farkasréti temetőben.

Antal Imre 72 éves korában április 15-én halt meg a Hospice Alapítvány fővárosi intézményében. Az ismert televíziósnál 2005-ben diagnosztizálták a rákot. Állapota tavaly januárban vált kritikussá, februárban súlyos állapotban kórházba szállították. Akkor még fel tudták erősíteni szervezetét, betegsége azonban visszafordíthatatlan volt. Az utolsó heteket a budapesti Hospice-házban töltötte. Utolsó útjára több százan kísérték el Antal Imrét április 26-án a budapesti Farkasréti temetőben.

Raksányi Gellért, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész 83 évesen, május 20-án hunyt el. A Nemzet Színészétől pályatársai és tisztelői június 4-én vettek végső búcsút a budapesti Farkasréti temető Makovecz-termében. Raksányi Gellért végső nyughelye - akaratának megfelelően - Balatongyörökön van.

Raksányi Gellért 1925. július 19-én született Szigetváron. 1947-től, ötvenhárom éven keresztül a Nemzeti Színház tagja volt, 1989 óta a társulat örökös tagjaként. 2000-től a Magyar Színházban játszott. A magyar színházművészet egyik legismertebb karakterszínészeként főként epizódszerepeket alakított. Jelentősebb szerepei között volt Biberach (Katona József: Bánk bán), Szmirnov (Csehov: A medve), a postás, Örkény István Tóték című darabjában és Vukovics Sebő Illyés Gyula Fáklyalángjában.

Több mint ötven filmben szerepelt, köztük a Rákóczi hadnagya, a Körhinta, az Édes Anna és a Magyarok című alkotásban, továbbá a Tenkes kaptánya és a Rózsa Sándor című tv-sorozatban. Évekig a Szomszédok című teleregény egyik állandó szereplője volt.

1966-ban Jászai Mari-díjjal jutalmazták, 1978-ban érdemes művész, 1989-ben kiváló művész lett. A Kossuth-díjat 1992-ben, a Nemzet Színésze címet - az első tíz művész között -2000-ben kapta meg. Raksányi Gellért megüresedett helyére Tordy Géza, Kossuth-díjas, Kiváló és Érdemes művészt, kétszeres Jászai Mari-díjas színművész-rendezőt választották meg június 18-án a Nemzet Színészei.

A 98 éves korában, június 2-án Párizsban elhunyt Fejtő Ferenc barátja, József Attila mellett kapott nemzeti sírhelyet. Az író, újságíró, történész földi maradványait június 13-án helyzeték el a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.

Fejtő Ferenc 1909. augusztus 31-én született Nagykanizsán. 1932-ben József Attilával közösen jelentette meg a Valóság című lapot. A Szép Szó című folyóiratot József Attilával és Ignotus Pállal együtt alapította, amelynek 1935-38 között társszerkesztője volt. Első, nagyobb lélegzetvételű irodalmi alkotása, az Érzelmes utazás című esszéregénye, 1936-ban jelent meg.

1938-ban elhagyta Magyarországot, Párizsba emigrált. A II. Világháború után sem tért haza. 1955-ben kapta meg a francia állampolgárságot. 1950-79 között az AFP munkatársa volt. 1956-ban Jean-Paul Sartre előszavával könyvet adott ki az 56-os forradalomról. 1989 júniusában, Nagy Imre és társai újratemetésére jött először haza Magyarországra.

1988-ban megkapta a francia Becsületrendet, 2003-ban a Széchenyi-díjat, egy év múlva a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Nagykeresztjét. 2005-ben Nagy Imre Érdemrendet kapott. 1996-tól Budapest díszpolgára.

Az író, újságíró, történész, elismert Kelet-Közép-Európa szakértő könyvei számos nyelven megjelentek, így franciául, németül, angolul, olaszul, lengyelül, bolgárul és japánul. Több tanulmánykötetet is írt József Attiláról, de összefoglalta a népi demokráciák történetét, és a legutolsó időkig foglalkoztatta a zsidó lét kérdése. Az egyik legismertebb könyve az emigrációját elmesélő "Budapesttől Párizsig. Emlékeim" című, magyarul először 1990-ben megjelent kötete.

A Kossuth- és Munkácsy-díjas képzőművész El Kazovszkij 59 éves korában, július 21-én hunyt el. El Kazovszkij, eredeti nevén Elena Kazovszkaja, 1950-ben született Leningrádban. 1965 óta élt Magyarországon. 1970 és 1977 között végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Mesterei Kádár György és Kokas Ignác voltak. 1976-ban a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának és Művészeti Alapnak, 1978-ban pedig a Képző- és Iparművészek Szövetségének lett a tagja. A sokoldalú képzőművész festészettel, installációval, perfomansszal, díszlettervezéssel is foglalkozott. Képein önálló mitológiát teremtett. A legjelentősebb kortárs magyar festőművészek közé tartozott.

Hatvanhat éves korában, október 7-én hunyt el Fodor Géza. A dramaturg, kritikus, színház-és zeneesztéta 1943. május 2-án született Budapesten. 1967-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara magyar-filozófia szakán. 1967-1974 között a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa volt. 1974-től 1986-ig az egyetem Esztétika Tanszékének tanára, 1987-ben az Operaház vezető dramaturgja. 1978-1982 között a Nemzeti Színház, 1982-től haláláig a Katona József Színház dramaturgja volt.

1990 óta a Muzsika című zenei szaklap operakritikusa volt. 1989-től a Holmi szerkesztőbizottsági tagja. 1975-ben lett a filozófiai tudományok kandidátusa. 1987-ben és 1990-ben megkapta az Országos Színházi Találkozó legjobb dramaturgiai munkájáért a kritikusok díját.

Főbb művei a Zene és dráma (1974), Az ajtón kívül (1979), Operai napló (1986), Petri György költészete (1991), Zene és színház (1998), Das hoffnungslose Meisterwerk (1999), operalibrettók: Az ajtón kívül, Karl és Anna.

Fodor Géza 1988-ban kapott Erkel Ferenc-díjat. 1990-ben Déry Tibor-jutalomban részesült. A Táncsics-alapítvány díját 1992-ben vehette át. Madách Imre-díjban pedig 1997-ben részesült.

Jászai Joli néni szeptember 29-én 102 éves korában hunyt el a piliscsabai Nagyboldogasszony Házban. A színésznő hamvait férje mellé helyezték el a pécsi köztemetőben.

Jászai Joli 1907. május 21-én született Rábatamásiban. 1950 és 2004 között Pécsett élt, nyugdíjazásáig napközivezetőként dolgozott. A színészlegenda Jászai Mari unokahúgát csaknem nyolcvanévesen fedezte fel a filmes szakma. Szerepelt a Szerelem első vérig a Szerelem második vérig, a Csók, anyu, az Édes Emma, drága Böbe, a Napló apámnak, anyámnak, a Hetedik szoba és a Sztracsatella című filmekben. Az elmúlt négy évben a piliscsabai Nagyboldogasszony Ház szociális otthon lakója volt.

Gyurkovics Tibor író 77 éves korában november 16-án hunyt el. A József Attila- és Kossuth-díjas író, költő 1931.december 18-án született Budapesten. 1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt, ott is érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n.

Szakdolgozatát József Attila értékelésének a verseiben megnyilvánuló szinesztéziájáról írta. 1955-1957 között a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola előadója. 1956-ban a főiskola forradalmi bizottságának elnöke lett, ezért később meghurcolták és elvesztette az állását is. Egy évig kisegítő iskolai tanárként dolgozott Kőbányán, majd 1958-1960 között vezető pszichológus volt egy gyermekgondozóban. 1960-1968 között az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben pszichológusként dolgozott.

A Pest Megyei Bíróság igazságügyi szakértője volt 1966-1970 között, 1988-1992 között a veszprémi Petőfi Színház dramaturgja, 1989-1991 között az Új Idő szerkesztőbizottsági tagja volt. 1991-től a Lyukasóra című tévéműsor állandó résztvevője, 1992-től a Lyukasóra című folyóirat alapítója és szerkesztő bizottsági tagja. 1991-1995 között a Magyar Írókamara társelnöke volt, 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, 1994-ben a magyar labdarúgó-válogatott pszichológusa, 1995-től a Magyar Írók Egyesületének elnöke lett. Elnöke volt az alternatív Kossuth-díjat létrehozó Alternatív Magyar Művészeti Díj Alapítvány kuratóriumának.

Verseket 15 éves kora óta írt, első költeményeit Hárs László közölte a Népszavában. Mesterei és példaképei Weöres Sándor és Pilinszky János voltak. Első verseskönyve 1961-ben jelent meg. A versek mellett regényeket, elbeszéléseket, lírai esszéket, színműveket és publicisztikát is írt.

Gyurkovics Tibor számos rangos elismerésben részesült. 1982-ben József Attila-díjat kapott, 1994-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 1997-ben elnyerte a Magyar Örökség-díjat, 2001-ben a Magyar Művészetért Díjat.

A székesfehérvári Szent György Kórházban hunyt el november 25-én Flipper Öcsi. A Hungária, a Dolly Roll és a Step együttes meghatározó alakja 46 éves volt. Flipper Öcsi, polgári nevén Jeszenszky Béla Tibor 1962. május 29-én született Dunaújvárosban. Négy évvel később a család Budapestre költözött. Már gyermekkorában megismerkedett a zenével: dobolt és csellózni tanult. Az éneklést olyan neves tanároktól sajátította el, mint Sík Olga és Domahidy László.

1982-ben a Hungária zenekar tagja lett. Az Aréna című albumom mutatkozott be, a Flipper című dalban. 1983-ban, miután feloszlott a Hungária, a Dolly Roll tagja lett. Legnagyobb slágerei az Arrivederci Amore és a Gina voltak, de több más nagyszerű dal is fűződik a nevéhez, mint a Link a lány, a Si-bap-bap-du-bap, Kolibri Panzió, Bossa Nova Senorita, Oh-la-la.

1987-ben Zsoldos "Dedy" Gáborral együtt kiléptek a Dolly Rollból. Kisszabó Gáborral, az Első Emelet basszusgitárosával megalapították a STEP együttest. Ebben a zenekarban játszott Fehér Attila (gitár) és Popper Péter (billentyűs hangszerek) is. 1989-ben kilépett a STEP együttesből, majd néhány évnyi szünet után szólókarrierbe kezdett.

1991-ben jelent meg első szólólemeze, Homokot szór a szemembe címmel. Két évvel később újabb albummal - Más leszek én - jelentkezett. 1998-ban az újra összeállt Dolly Roll zenekarral lépett fel.

Néhány év kihagyás után 2001-ben tért vissza a magyar könnyűzenei életbe, Tedd a szívedre a kezed című albumával. Olyan régi nagy slágerek is szerepeltek a korongon, mint a Bossanova Senorita és a Kolibri Panzió.

Flipper Öcsit december 5-én temették el a Fejér megyei Kajászón. A zenésznek a szülei választották a falut végső nyughelyéül, mivel nagyszülei is ott vannak eltemetve.