Legfeljebb heti 48 órás munkaidőt akar az EP

Az EP 2005 májusában, első olvasatban már véleményt nyilvánított a munkaidő szervezéséről szóló 1993-as irányelv módosításáról. A tervezet azonban három évre megrekedt a Tanácsnál. A tagállami kormányok idén júniusban végül megállapodásra jutottak, bár Magyarország, valamint Belgium, Ciprus, Görögország és Spanyolország továbbra sem támogatta a közös álláspontot.

48 óra munka

Az 1993-as irányelv szerint a tagállamok eltérhetnek (opt-out) a legfeljebb 48 órás munkahét szabályától, ha a dolgozó több órát szeretne dolgozni. A foglalkoztatási miniszterek megtartanák ezt a lehetőséget, azzal a feltétellel, hogy a maximális heti munkaidő három hónap átlagában így is legfeljebb 60 óra lenne, és ezt nem tiltaná kollektív szerződés vagy a szociális partnerek közötti megállapodás. A 60 órát a Tanács szerint tovább lehetne emelni 65 órára abban az esetben, ha a kollektív szerződés nem rendelkezik másként, valamint ha az ügyeleti idő inaktív része munkaidőnek számít.

Az EP foglalkoztatási szakbizottsága azonban az első olvasat után most második olvasatban is azon a véleményen van, hogy a 48 órás munkahéttől való eltérés lehetőségét meg kell szüntetni. „A 60–65 órás munkahét túl hosszú”, és „tekintettel arra, hogy ez egy három hónapos periódus átlaga, 79 órás hetek is előfordulhatnak” - így az Alejandro Cercas (szocialista, spanyol) által készített jelentés. A szakbizottsági képviselők a kivétel kérésének lehetőségét három évvel a módosított irányelv hatályba lépését követően törölnék el.

Ügyeleti idő

A Tanács és az Európai Bizottság szerint az ügyeleti időt fel kell osztani aktív és inaktív periódusra. Ebből az inaktív időszak - amikor a munkavállaló rendelkezésre áll, de nem kell bemennie a munkahelyére - nem minősülne munkaidőnek, kivéve ha a nemzeti jog, kollektív szerződés vagy a szociális partnerek közötti megállapodás másként rendelkezik.

„Az ügyeleti idő teljes időtartama, beleértve az inaktív részt, munkaidőnek minősül” - véli ezzel szemben az EP foglalkoztatási szakbizottsága. A képviselők azonban megengednék, hogy „az ügyeleti idő inaktív része bizonyos módon beszámítható legyen a munkaidőbe az előírt maximális heti átlagos munkaidőnek történő megfelelés érdekében”.

A munkaidő kiszámítása

Az EP első olvasatban 2005-ben már javasolta, hogy a heti munkaidő kiszámításakor a munkaadók négy helyett 12 hónapos referenciaidőszakot vegyenek figyelembe a munkavállalók védelme, a munkaszervezés rugalmassága, illetve a számos derogációt is megengedő irányelv leegyszerűsítése érdekében. A Tanács elfogadta a javaslatot, de azon tagállamok számára, amelyek nem választják az opt-out lehetőségét, hathónapos referenciaidőszakot írna elő. A szakbizottsági képviselők továbbra is a 12 hónapos időszakot tartanák meg.

Kötelező pihenő

Amennyiben a munkavállalónak nincs lehetősége pihenőidőre, az irányelv úgynevezett kompenzációs pihenőidőt biztosít. A Tanács szerint a tagállamok határozhatnák meg, hogy a munkával töltött időszak után mikor kaphat a munkavállaló pihenőidőt. Az EP foglalkoztatási szakbizottsága viszont „az érintett munkaidőt követő időpontokban” biztosítaná a pihenőt.

Családbarát munkaidő

Az 1993-as irányelv nem szól a családi élet és a munkaidő összeegyeztetésének fontosságáról. Az EP első olvasatban már elérte, hogy az új irányelv alapján a munkaadóknak kellő időben, előre kelljen tájékoztatniuk a munkavállalókat a munkaidő bármilyen változásáról. A szakbizottsági képviselők most azt is szeretnék, hogy a munkavállalók maguk kérhessék a munkaidő átszervezését. „A munkáltatónak kötelessége az ilyen kéréseket tisztességesen elbírálni”, és „csak abban az esetben utasíthatja el a kérést, ha az átszervezésből adódó hátrányok aránytalanul nagy mértékűek a munkavállaló előnyeihez képest” - olvasható a jelentésben.

A szakbizottság védené azokat a munkavállalókat, akik több munkaszerződéssel is rendelkeznek, ezért azt kéri, hogy „a munkaidőt személyenként számítsák ki, ne szerződésenként”, és „a munkavállaló munkaideje az összes szerződés alapján ledolgozott munkaidő összessége legyen”.

A vezérigazgatókra, illetve a hasonló tisztséget viselőkre, valamint a nekik közvetlenül alárendelt ügyvezetőkre, és az igazgatótanács által kinevezett személyekre a munkaidőt szabályozó irányelv nem vonatkozna a jelentés szerint.

(EP-sajtószolgálat)