Erdélyi ősbemutató: a Kárpátok közé jön A fejedelem

Erdélyi ősbemutató: a Kárpátok közé jön A fejedelem
A Kárpátok közé, Erdélybe jön A fejedelem, az egri Gárdonyi Géza Színház társulata és az Agria Játékok Közhasznú Nonprofit Kft. közös produkciója. Moravetz Levente – Balásy Szabolcs – Horváth Krisztián történelmi musicalje II. Rákóczi Ferenc életét kíséri végig a szabadságharc alatti időben. Az erdélyi ősbemutatóra Gyergyószentmiklóson az Orbán Balázs téren kerül sor július 12-én, szombaton este nyolc órától, a II. Gyergyói Nyári Kulturális Fesztivál keretében.

A rendezvény főszervezője a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ és Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Város Önkormányzata. Főtámogató a GYERKI (Gyergyószéki Képviseleti Iroda).
Magyarországon már sok előadást megért, Erdélyben azonban először kerül bemutatásra A fejedelem című történelmi musical. Moravetz Levente, a darab rendezője úgy értékeli, a nagy magyar történelmi események megérdemlik a figyelmet. A Fejedelem című musical a szabadságharc látleletét alkotja meg, mely bár elbukott, azért a legnagyobb magyar sikertörténet.
A mű felvezetése bőven a szabadságharc kitörése előtti időbe röpíti a nézőt. Megtudjuk, hogy az 1640-es években egy Morvaországból vallásáért kiüldözött protestáns lelkész csodálatos égi jelenéseknek lett szemtanúja. Látomásait 1657-ben ki is adta s azokban megjövendölte az Ausztria-ház bukását s dicsőséget jövendölt a Rákóczi-háznak. Drabicius Miklós jóskönyve nagy népszerűségre tett szert. A második kiadást a híres Comenius Ámos rendezte sajtó alá, s egy példányt az amsterdami kiadó XIV. Lajosnak is megküldött. Drabicius életével fizette meg vakmerő látomásait, az eperjesi vértörvényszék előbb kezét, majd fejét vágatta le. Ez az előjátéka A fejedelem című musicalnek, mely átfogó képet nyújt a Rákóczi-szabadságharcról és amely történelmi eseménnyel méltánytalanul keveset foglalkozik a magyar színházirodalom. Bemutatja a nagyhatalmak kegyetlen és kérlelhetetlen taktikázását, amelyek egy nemzet sorsával játszottak hideg fejjel, kíméletlenül, saját érdekük szerint.

“Cum Deo pro Patria et libertate”

Rákóczi hitvallásában így fogalmazott: „Ki a világ előtt fejedelem, a te színed előtt por és féreg vagyok…– Mert ki lehet ellenem, ha te velem vagy, és ki lehet mellettem, ha te elhagysz?”
Egész életével a Habsburg-birodalomtól különváló, önálló, független, központosított új Magyarország felépítésén fáradozott, mind diplomáciai és katonai, mind pedig gazdasági-társadalmi és kulturális téren. Tollal és karddal harcolt a szabadságért, a nemzeti összefogásért és egységért. Államférfi, hadvezér, művelődéspolitikus, diplomata, író, társadalmi és vallási bölcselő volt egyszemélyben. Már kortársai körében is nagy tisztelet övezte a „haza atyjának” karizmatikus egyéniségét, valóságos Rákóczi-kultuszt teremtve ezzel. Nála a személyes sors s a nemzeti ügy tökéletes összhangban volt; kizárólag népe fölemelkedésével együtt akart boldogulni, s nemes küldetésének bukása okozta önnön tragédiáját is. Mindvégig vallási toleranciára, a felekezeti viszályok kiegyenlítésére törekedett, kerülte a zsarnokságot, a fölösleges erőszakot; ha szükséges volt, büntetett ugyan, de kegyes és igazságos volt, mértékletes és méltóságos. Mélységes hit, törhetetlen hazafiság, vitézi morál, továbbá emberszeretet, hűség, bölcsesség, kötelességtudás és önzetlenség jellemezte. Ugyanakkor elemző, önfeltáró, vívódó és szenvedélyes alkat volt. Messze előre látta, hogy az egyes társadalmi osztályok közti éles ellentéteket fel kell oldani, sőt azt is, hogy a közép-európai (ha úgy tetszik: Kárpát-medencei) népek csupán együtt vihetik valamire, mert a gyűlölködés és marakodás csak a pusztulásukhoz, elsöprésükhöz vezethet.

“Nehézségeken át győz az erény”

Rákóczi szemlélete a mai modern világunkban is aktualitással bír, a szerzőhármas éppen ezért úgy gondolta, meg kell emlékezni egy olyan magyar emberről, akinek törekvéseit a mai napig zászlóira tűzték, tűzik azok, akik szebbet és jobbat akartak ennek az országnak.
Kormányzó fejedelemünk a magyarság szemében ma is tisztalelkű és becsületes vezetőként él tovább, mivel a szatmári békekötés után a felkínált közkegyelmet nem volt hajlandó elfogadni, és végig kitartott a magyar függetlenség ügye mellett.
Reménység volt a neve a nép körében, őt várták, benne bíztak még akkor is, amikor hamvai a török föld hantjai alatt nyugodtak. Emléke, nagysága az idők távlatában sem vált kisebbé. Neve összeforrt a magyarság szabadságtörekvéseivel.
“Nem félek kinyilatkoztatni …, hogy egyedül a szabadság szeretete és a vágy, hazámat felmenteni az idegen járom alól, volt a célja minden tettemnek. Ha számkivetésbe megyek, megmarad a remény, mert utolsó leheletemig megőrzöm a nép szeretetét, a mely a nép szívében mindig élni fog irántam.”
A Fejedelem musical tehát az ő történetét hozza el nekünk a múltból, részeseivé téve minket annak a harcnak, melyet értünk vívtak azért, hogy mi is hasonló hittel állhassunk szembe jövőnk nehézségeivel.



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter