Erdélyben születni jó

Kolozsvár – Kolozsváron 2011. április 19.-én ünnepélyes keretek között leleplezték Bocskai István háromnyelvű emlék tábláját, (Györfi Lajos szobrászművész alkotása) annak a háznak falán, melyben 1557. január 1.-én született. Ezt az ünnepet tudatos, jól átgondolt eseménysor előzte meg.

Amely végül is oda vezetett, hogy ez a tábla felkerüljön, hivatalosan is jóváhagyva, a szülőház északi falára, mely szembe van Mátyás király szülőházával. Világviszonylatban is ritka esemény, hogy történelmileg is jelentős szerepet játszó két személy egy városban, pár méter távolságra levő két házban szülessen.

 

       Az emléktábla avatását a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat által létrehozott Bocskai Emlékbizottság szorgalmazta. Élén Szólláth Tiborral és Vitányi Istvánnal, aki Bocskai Emlékbizottság elnöke.

 

     Az eseményen jelen volt és beszédet is mondtak: Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Parlamenti államtitkára, Bodó Sándor a Hajdú- Bihar megyei önkormányzat elnöke. Szólláth Tibor országgyűlési képviselő, Számvevőszéki és költségvetési bizottság tagja. Hajdúnánás polgármestere

 

     Kató Béla Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kurátora: jelezte a hajdani szülőház helyén ma a Sapientia EMTE rektorátusa, működik. „Mi csak a születés helyét biztosítottuk, mert Erdélyben születni jó.” Majd rögtön rákérdezett, Erdélyben csak születni jó?  Itt nemcsak a gyermek bölcsője ringott, hanem itt ringott a magyar kultúra és a tolerancia bölcsője is. Az édesapja a királyi kancellária első titkára lett. A család a birodalom fővárosában élt, és a fia bekerülhetett az apródiskolába, ahol jeles nevelők igazgatták pályáját. Tehát a lehetőség adott volt számára akár Bécsben, akár Prágában nagyon fontos tisztségeket foglaljon el. Bocskai örökségét szeretnék tovább adni a mostani tanítványoknak. Örök példa kell, legyen számukra, hogyan tudott egyensúlyozni az ellenállás és a beletörődés nagy történelmi pillanatai között. Jelentős évszázadok után, ez az épület az Erdélyi magyarságnak egy fontos épülete. A történelmi múlt értékét szeretnék továbbadni.

 

       Dávid László, a Sapientia EMTE rektora feltette a kérdést: Milyen mondanivalója van annak, ha valaki évtizedek múlva megáll, és megnézi az emléktáblát?

 Majd idézte Ady Endre írását, a Budapesti Napló 1906. május 13-i számából.
„Várad kapitánya, Stephanus Bocskai, nagy ember és magyar úr volt. Sokkal típusosabb magyar, mint Pázmány Péter. Félünk, hogy plántája kipusztult már ennek a szép fajtának. Mert micsoda gyönyörű ember volna egy mai BocskaiIstván. Az Európától megihletett erdélyi kultúrában felnőtt, protestáns, jeles, újító, nagy elme. Főképpen pedig bátor és bölcs magyar. Hiba és beteg csoda történhetett a magyar lélek evolúciójában. Iszonyúan pici magyarok a mai magyarok.” Majd a végén a következőket mondja: Fájdalmas örömmel gondolunk régen eltűnt alakjára. Testamentumára, melyből még ma sem tudják az igazságot kiolvasni Magyarország fiai. Ma a magyar intellektuálisak a hajdúk. Nagyszerű csapat, mellyel új Magyarországot lehetne csinálni, ha egy új, mai Bocskai akadna.

Bocskai életének mi a tanulsága? Az, hogy ma is lehet mindent újra kezdeni, lehet újra építkezni. Hogy itt vannak közöttünk azok a Bocskaik, akiknek csak érezniük kell, igen is várjuk tőlük: tegyenek valamit. Kötelességünk az ifjúságot úgy nevelni, belakják ezt a teret. Kitartóan alkossanak.

 

László Attila Kolozsvár alpolgármestere. Ő volt az, aki 2009-ben aláírta azokat az okmányokat, amelyek alapján az 56-os emlékmű, Márton Áron szobor, a Sapientia épületének a rendezése törvényes jóváhagyást nyert. Mindhárom megvalósult. Ennek a táblának a jóváhagyása már egy új gondolkodást képvisel, ami tükrözi az európai gondolkodás létezését. A kollegák is természetesnek tartották, büszkélkedjünk azzal, amink van.

Ugyanakkor reményét fejezte ki, lesz, ki tovább folytassa az elkezdett utat, és eltávolítják az épületekről azokat a táblákat, melyek nem ilyen módszerrel kerültek fel Kolozsvár különböző házainak falára.

 

A Magyar Köztársaság Főkonzulátusának főkonzulja Szilágyi Mátyás többek között annak az örömét tolmácsolta, hogy a város az egyik leghíresebb szülöttjének emléket állít. Az emléktábla felállítása köszönhető annak a Debreceni székhelyű Bocskai Emlékbizottságnak, amely lelkesedést, kitartást nem kímélve, végig járta azt az utat, melyet végül is siker koronázott.

A tábla leleplezése sikeresen jelképezi a Kárpát- medencei magyar nemzeti összefogást, összetartozást. Nem utolsó sorban különösen fontos a gazdag örökséggel rendelkező, Erdély egyik legnagyobb magyar közösségének otthont adó Kolozsváron. A városhoz méltó módon háromnyelvű magyar, román és angol tábla hirdeti, a török ellenes harcban kiemelkedő, a vallásszabadságért vitézül küzdő, a magyar államiságot hitelesen végrehajtó és fenntartó fejedelem emlékét. A tábla nemcsak az itt élőket, de a külföldről érkezőket is figyelmezteti arra a gazdag történelmi kulturális örökségre, ami Kolozsváron, Cluj Napoca-n, Klausenburgban van. Sok-sok több nyelvű tábla vár elhelyezésre, hiteles történelmi ismeretek átadására. E nélkül a város nem lehet, vagy csak papíron lehet, többkultúrájú, és többnyelvű.

 

Halász János kiemelte: Bocskai István politikai végrendeletében elrendezte múltját, és oda figyelt a nemzet jövőjére is. Hazánknak és nemzetünknek tartozunk mindenekfelett a legtöbb jóval. A nemzeti emléket ápoljuk, mikor domborművét, leleplezzük. A fejedelem, hol tárgyalással, hol háborúval, harcolt országa függetlenségért. Bocskai által közvetített zsitvatoroki béke a tizenöt éves török háborúnak is véget vetett. A hatalom nem csábította. Jelentős szerepet játszott a reformációban. Genfben felállított szobra is ezt tanúsítja. Az igazi gazdagságok számára a hit, hazaszeretetet, és a szabadság. 1604-ben döntő győzelmet aratott a császári seregek felett. Ma magyar történelem egyik legnagyobb, legbölcsebb hadvezére lett. Nem véletlenül a Budapesti Hősök Terén ott áll egészalakos szobra.

 

Bodó Sándor munkatárasainak dicséretével kezdte köszöntő beszédét. Amikor közeledett az évforduló, nem is volt kérdés annak megünneplése a Bocskai Emlékbizottságban. Az emberek önként jelentkeztek a feladatok végrehajtására. Ez mindent elárul arról a gondolkodásról, melyet a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat által létrehozott Bocskai Emlékbizottság, szorgalmaz. Tagnak lenni megtiszteltetés. Kolozsváron megvolt a fogadókészség. Beszédének befejező részében reménységének adott hangot az egymásra találásban. Legyen ez a tér történelmi emlékhely mindazok számára, akiknek a magyarság történelme fontos.

 

Szólláth Tibor az alapgondolat kialakulásának kacskaringós folyamatán elmélkedett. Köszönetet mondott mindazoknak, akik kivették részüket abban a munkában, amely végül is, itt ma megvalósult. Átadta a jelenevőknek hajdúváros üdvözletét, akik nagyon sokat köszönhetnek Bocskai hajdani tevékenységének. Máig is érvényes tevékenysége Bocskainak a Hajdúság, a Tisza északi részén létrehozott települések. Azok az értékek, melyek ott megvalósultak. Beszélt az új alkotmányról, melyet a parlament elfogadott. Adja Isten, jó lenni magyarként nem csak Kolozsváron, Erdélyben, de az egész Kárpát- medencében. 

 

Az ünnepséget Miske László színművész és Kátai Zoltán korabeli szövegmondó, valamint kobozzenei igen értékes műsora tette még emlékezetesebbé.

Az alkotásról lehulló lepel egy igen értékes műremeket tárt fel, mely méltóan tükrözi azt a szellemiséget, melyet az alkotója Györfi Lajos szobrászművész bronz domborműben megfogalmazott.

 

                           Csomafáy Ferenc