Erdély hírei

2019.03.29. 10:32

Zöld könyv- Útmutató az élethez

A Peter Farrelly rendezésében készült „Zöld könyv- Útmutató az élethez” (eredeti cím: Green Book) film világpremierje 2018. szeptember 11.-én volt a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon volt.

A Peter Farrelly rendezésében készült „Zöld könyv- Útmutató az élethez” (eredeti cím: Green Book) film világpremierje 2018. szeptember 11.-én volt a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon volt.

 

Az alkotás világsikerét a különböző nemzetközi filmfesztiválokon kapott – a Golden Globe (Arany Glóbusz) -, a BAFTA-, az Oscar- díjra jelölés, illetve díjak jelzik. A 91. Oscar -gálán az alkotás megkapta a Legjobb filmnek járó díjat, valamint a Legjobb eredeti forgatókönyv díját is. Mahershala Ali a Legjobb férfi mellékszereplő Oscar-díját vehette át. A film hitelesen mutatja be a múlt század hatvanas éveiben az Amerika Déli államaiban létező szegregációt, a mindennapi életben érezhető rasszista megnyilvánulásokat. Korhű történet. Az alkotás tiszteleg a tehetséges zongoraművész előtt, aki felülemelkedett az akkori idők durvaságain, a fajgyűlölő magatartása fölött.

1962-öt írunk. Az afroamerikai, dr. Don Shirley zongoraművész Amerika Déli államaiban koncertturnéra indul. Szüksége van sofőrre, aki egyben a testőre is. Tony Lip és családja anyagi gondokkal küzd. Megtudja, hogy valaki sofőrt szeretne alkalmazni. Jelentkezik dr. Shirley-nél. A beszélgetés során kiderül, hogy Don Shirley a zenetudományok doktora. A két hónapig tartó koncertturnén sofőrre, problémamegoldó emberre van szüksége. Megkérdezte, hogy nem -e jelent problémát, hogy feketének fog dolgozni. Tony elvállalja a munkát. „Lehetnek még bajok” - jegyezte meg. Az utazásuk során az előítéletektől izzó déli államokban rasszista megnyilvánulásokkal szembesülnek. Tony, mint testőr igyekszik kivédeni az erőszakos megnyilvánulásokat. Az ő módszere: „előbb ütök, és csak aztán kérdezek”. Bár száz éve kihirdették a rabszolgaság eltörlését, mégis az emberek mentalitásában nem történt gyökeres változás. Hiszen a mindennapi gyakorlatban éreztetik az embereknek a bőr színe szerinti megkülönböztetését. A koncertturné során a két ember közti kapcsolat sajátosan alakult. Don Shirley és Tony Lip neveltetésben, szokásokban különböznek egymástől. Don Shirley jómódú, jólnevelt, tehetséges fiatalember, aki igényli, hogy a kulturált viselkedési normákat betartsák. Tony egyszerű, nagyhangú, de a maga nemében őszinte egyén. Kölcsönösen tanulnak egymástól. Don Shirley felhívja Tony figyelmét arra, hogy finomítani kell stílusán, mert elegáns szalonokban az ország leggazdagabb embereivel fognak találkozni. Tony felháborodik, mikor érzékeli, miként alázzák meg a híres fekete zongoraművészt. Az elegáns szalonokban fehér közönség előtt fellépő művész, nem vacsorázhat az étteremben. Volt olyan helyzet is, hogy vásárlás közben nem próbálhatta fel a ruhát…Tony azt sem érti, hogy Don Shirley miért mosolyog és rázogatja meg a kezüket azoknak, akik nem fogadják el. „Mert csak bátorsággal nyerheti meg az embereket” - jegyezte meg a zongoraművész. A filmnek van egy kulcsmondata. „Ha nem vagyok elég fekete, ha nem vagyok elég fehér, mondja meg Tony, hogy mi vagyok?” - dühösen kérdezte Don Shirley.

A film címe: Zöld könyv

A film eredeti címe „The Negro Motorist”, amely „Green Book” néven ismert, az évente megjelenő útmutatót, útikalauzt idézi, amely tanácsokat ad a Déli Államokban utazó színes bőrűek számára a biztonságos közlekedésről. 1936-ban Victor H. Green jelentette meg az első Zöld könyvet, amely 1936-1966. közötti időszakban volt érvényben.

Életrajzi film

A produkció igaz történeten alapuló életrajzi film (2018). Az afroamerikai, dr. Don Shirley (Mahershala Ali) a múlt század hatvanas éveiben koncertturnére indult a Déli államokban (Deep South), kisérője, sofőre Tony Lip Vallelonga (Viggo Mortensen). Donald Walbrige Shirley (1927, Pensacola, Florida- 2013, Manhattan, New York) amerikai zeneszerző, klasszikus és jazz zongorista. Szülei jamaicai bevándorlók, az apja anglikán pap, az anyja tanár volt. Egyetemi tanulmányait az Amerikai Katolikus Egyetemen végezte, 1953-ban diplomázott. Szimfóniákat, zongoraversenyt, egyfelvonásos operát… írt. James Joyce „Finnegan ébredése” című regénye alapján szimfonikus költeményt alkotott. Főleg színházakban, szalonokban lépett fel. Művelt, több nyelvet beszélt. A film zenéjét Kris Bowers amerikai zeneszerző szerezte, aki a produkcióban Shirley zongorázási jeleneteiben dublőr volt.

Frank Anthony Vallelonga Sr., ismertebb néven Tony Lip (1930- 2013) az AEÁ hadseregében szolgált. Az ’50-es évek elején Németországban tűnt fel katonai egyenruhában. Másfél évig utazott a zongoraművésszel, a különböző turnék alkalmával, és barátok maradtak. A filmben Tony Lip történetét örökítette meg a fia, Nick Vallelonga, forgatókönyvíró. Nick azt mondta, az utazás megváltoztatta az apját, aki szerint az embereket nem szabad megkülönböztetni.

A film alkotói

Peter Farrelly a rendezője az amerikai zenés életrajzi filmnek, a Zöld könyvnek. Forgatókönyvíró: Nick Vallelonga, Peter Farrelly, Brian Hayes Currie. Operatőr: Sean Porter. Kris Bowers szerezte a zenéjét. Vágó: Patrick J. Don Vito. Főbb szereplők: Viggo Mortensen, Linda Cardellini, Mahershala Ali, Nick Vallelonga, Brian Stepanek.

A Farrelly rendezésében készült világsikerű Zöld könyv című film 50 díjat, és több mint 80 jelölést kapott a jelentős nemzetközi filmfesztiválokon.

Mahershala Ali 1974-ben a kaliforniai Oaklandon született. Szülei, apja színész és az anyja papnő. A New Yorki Egyetem színész szakon végzett, 2000-ben. A Holdfény című film (2016) hozta meg a nemzetközi sikerét. A drog díler szerepét alakította. 2017-ben elnyerte az Oscar -díjat, a legjobb mellékszereplőként. 2019-ben a Zöld Könyv című filmben a dr. Don Shirley alakításáért a Legjobb mellékszereplő Oscar- díját kapta. A Don Shirley-t alakító Mahershala Ali az első iszlám vallású Oscar -díjas. Kris (Kristopher) Bowers (1989, Los Angeles) amerikai zeneszerző, zongoraművész. Nick Vallelonga (1959) rendező, forgatókönyvíró. „Felkérte a valódi családját, hogy ők alakítsák a filmbeli családját”.

A filmet egy igaz barátság története ihlette.

A film nagy érdeme, hogy megtalálta a jól elválasztható, érzékenységből fakadó mondanivalót. Szinte egyedi módon mutat be az AEÁ életéből egy olyan szegmentumot, amivel nagyon sok ember nem dicsekedne. Az alkotás a nézőközönséget továbbgondolásra, kritikai elemzésre késztetheti.

Csomafáy Ferenc

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!