A velencei kalmár bemutatója a Kolozsvári Magyar Színházban

Kolozsvári Magyar Színházban a 2018-2019-es év első bemutatója William Shakespeare A velencei kalmár című műve, Nádasdy Ádám fordításában. Shakespeare egyik legbonyolultabb, legkomplexebb darabjai közé tartozik- mondta Tompa Gábor rendező az évad első bemutatójának sajtótájékoztatóján. Olyan kérdéseket feszeget, amelyek kényes vitákat váltanak ki a zsidókérdésről, az antiszemitizmusról. A szereplők a pénzhatalmának a világában élnek, amely óriási szenvedélyeket válthat ki. A pénz, a profit válik istenné.

W. Shakespeare A velencei kalmár című alkotását 1596-1598 között írta. 1600-ban jelent nyomtatott formában először. Magyar fordításban először 1853-ban jelent meg Kecskeméten nyomtatásban. A fordítást Ács Zsigmond készítette.

„Az előadás egy modern technológiájú, hideg világban játszódik, ahol kontrasztként óriási szenvedélyek vannak. Szenvedélyek, melyek elsősorban a nárcizmus, önzés és egoizmus felé mutatnak. Ugyanakkor a szereplők különböző értelemben foglyai is valaminek…Itt senki sem választja azt, hogy mindenről lemond, és nem érdekli a pénz. Mindenki az érdekei szerint cselekszik, egy bonyolult érdekhálózat és szövetség működtet mindent. Mint egy pókháló, ha valahol valami beindul, az egész berezeg és valamilyen módon mindenkire kihat… Az önzés és önös érdekek szólnak bele mindenbe.” -fejtette ki Tompa Gábor az interjúban, amely az előadás műsorfüzetében olvasható.

A velencei kalmár- szatirikus vígjáték

Műfaji megjelölése szatirikus vígjáték. Rengeteg vígjáték elemet találunk (pórul járt kérő, férfiruhába öltözött két női szereplő, az illegális per…). „A velencei kalmár olyan vígjáték, amely Uzsora és Barátság, Bosszú és Megbocsátás, Díszharmónia és Harmónia derűsen feloldó küzdelméről szól”. - írja Cs. Szabó László.

Az előadás alkotói

Rendező: Tompa Gábor. Díszlet-és jelmeztervező: Dragoş Buhagiar. Dramaturg: Visky András. Rendezőasszisztens: Botond Nagy, Veres Emőke. Videó: Rancz András. Fényterv: Erőss László. A jelmeztervező asszisztense: Bocskai Gyopár. Színpadi mozgás: Györgyjakab Enikő, Paco Alfonsín. Beszédtechnika: Papp Márta. Előadásvezető: Veres Emőke, Zongor Réka. A társulat szinte valamennyi férfiszínésze fellép. Antonio szerepét Viola Gábor, Shylock szerepét Bogdán Zsolt alakítja. 2019 januárjától az előadásokban a két színész szerepet cserél. Bodolai Balázs Bassanio szerepét játssza. Mint mondta, a szöveg kihívást jelent. Tele van jelzőkkel, szép mondatokkal. Papp Márta budapesti beszédtechnikai tanárral sikerült minden mondatot letisztázni.

Visky András dramaturg A velencei kalmár című alkotásban felmerülő zsidókérdéssel kapcsolatban kifejtette, hogy Shakespeare a sztereotip zsidó képét alkotta meg. Történelmi tény, hogy 1291-ben I. Eduárd angol király megtiltotta a zsidóknak Angliában való bevándorlását, letelepedését. Ezáltal a Tudor- korabeli angol társadalomban ritkán találkoztak zsidókkal, de az előítéletek tovább éltek. Visky András elmondta, hogy New Yorkban Al Pacino főszereplésével látta a darabot. Az előadás érdekessége, hogy gettó valósága nem jelenik meg, „mesével fedték el a gettó realitását”. „Shakespeare szövege politikailag nem korrekt, és ezt nem is javítottuk ki benne” -mondta a dramaturg. A kolozsvári előadásban nem fedik el a kényes kérdéseket.

A Kolozsvári Magyar Színház társulata A velencei kalmárt szeptember 28.-án mutatja be.

Csomafáy Ferenc