XIX. Erdélyi Szőlőhegyek borverseny Kémeren

Kémer sorrendben a harmadik Szilágy megyei település, ahol „Erdélyi Szőlőhegyek” borversenyt rendeztek. 2001-ben Szilágysomlyón, 2012-ben Krasznán volt erdélyi borverseny e megyében. Szilágy megye bővelkedik borvidékekben s ezek között is kiemelkedő helyet foglal el a kémeri szőlőhegy.

Az 1750 lakosú nagyközség Szilágy megye nyugati részén, Bihar megyéhez közel fekszik. Legkönnyebben Ipp illetve Kárásztelek felől közelíthető meg. Szőlőterülete 1970 előtt kb. 90 hektár volt. 1975–től az MTSZ a szőlők egy részét 20 hektáron újratelepítette, ami mára már kipusztult. 2012-től Fort Silvan néven Szoboszlai Attila egy 36 hektáros szőlőültetvényt létesített a következő szőlőfajtákból: olaszrizling, királyleányka, tramini, ottonel muskotály, merlot, pinot noire, kadarka és fekete leányka. A Fort Silvan panziója, illetve pincészete adott helyet a 2018. évi Erdélyi Szőlőhegyek borversenynek.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete által szervezett versenyre Erdély hat megyéjének 36 településéről neveztek be, összesen 202 mintával, ami rekordnak számít az erdélyi borverseny történetében. Az eddigi versenyekhez hasonlóan 4, egyenként 4 főből álló bíráló bizottság értékelte ki a mintákat. Bihar megyéből is voltak a zsűriben: dr. Popa Dorin, Csávossy György, Kiss Zoltán és Rittner Tibor. A legmagasabb pontszámot elérő borokat a bíráló bizottságok elnökei és Dr. Balla Géza, a verseny elnöke a végső döntés előtt újrakóstolták.

A verseny legjobb Champion-díjas borának a helyi Fort Silvan pincészet 2016-os Olaszrizlingje bizonyult. A Bihar megyei borászok (mint az eddigi versenyeken), most is kitűnően szerepeltek és 5 arany, 10 ezüst és 18 bronzérmet érdemeltek ki. Íme, az öt aranyérmet nyert borgazda: Pusztai Sándor (2 aranyéremmel), Fetea Ioan, Török Attila (mindhárman Élesd), és Nagy Sándor (Hegyközszentimre).

Sebestyén Csaba, parlamenti képviselő, a Romániai Magyar Gazdák elnöke ismertette a verseny eredményét és gratulált a gazdáknak.

A kiértékeléseket Légli Ottó balatonboglári borász nyitotta meg, aki 2010-ben az Év Bortermelője címet kapta Magyarországon. Ő a szőlészetről beszélt. Elmondta: ilyenkor tavasszal, amikor bejárjuk a szőlőt és látjuk, a szép 20 cm-es hajtásokat, mindig arra gondolunk: ez az év biztosan jó lesz a szőlészetben! Ám a gondok minden évben később jelentkeznek. Felhívta a figyelmet a legfontosabb zöldmunka, a hajtásválogatás fontosságára. Tapasztalatuk szerint (a globális felmelegedés miatt) a jövőben a lisztharmattal több gondunk lesz, mint a peronoszpórával. A szőlő növényvédelmében igyekszik mellőzni a szisztémikus (felszivódó) szereket, és a kontaktszereket részesíti előnyben. Lisztharmatra például a Karathane Star készítményt használja. Ez nálunk a Karathane Gold EC 350, néven van forgalmazva.

Fontos a minőség

Vincze Árpád a magyarországi CBA üzletlánc főborásza megerősítette a gazdákat abban, hogy a minőség legyen a legfontosabb tényező a bormarketingben. Nélküle hosszú távon nem érhető el siker a borászatban. Tapasztalata szerint a magyar fogyasztók szeretik az erdélyi borokat.

dr. Balla Géza, Arad-hegyaljai borász, egyetemi tanár, a verseny igazgatója már kritikusabban fogalmazott. Véleménye szerint a borokat ma már kereskedelmi célokra készítik, s ezért nem engedhetjük meg magunknak a hibás borokat. A hanyagság valamint a technológia mellőzése nincs mit keressen a borászatban, hiszen a borpiacon ádáz küzdelem folyik. Téves, ha a kistermelők azt gondolják, hogy minőségben ők úgy sem tudják a nagy borászatokkal felvenni a versenyt, pedig mint mondotta a kistermelők határozzák meg egy borvidék borainak minőségét és arculatát. Néhány konkrét tanáccsal is szolgált. A pincehőmérséklet ilyen tájban emelkedik, s ezért az édes borok újra erjedésnek indulnak, ami illósav képződéssel (ecetesedéssel) jár. Ez a bor minőségét veszélyezteti. Ennek megelőzésére 35 mg/ liter kénessavat szükséges tartalmaznia a bornak. A vörös borokat nem szabad finom seprőn tartani. A darabban maradt bor könnyen oxidálódik. A borospincében nincs mit keresnie a káposztának, burgonyának és a petrezselyemnek stb., mert ezeknek illatát a bor magába szívja. A szüret időpontjának helyes megválasztása nagy odafigyelést és szakértelmet követel: ne legyen túl sok a sav (az éretlen szőlő miatt), de ne lógjon ki az alkohol sem (a túl érett, édes szőlő esetén). Ezek figyelembe vétele nélkül nem lesz harmonikus a borunk. A bor akkor harmonikus, ha elegendő, de nem túl sok illatot, zamatot és savat tartalmaz! Kihangsúlyozta, hogy a jövőben uniós forrásokból lehet fejleszteni a borászatot. A magyar kormány anyagilag segíteni fogja a határon túli magyar borászokat. Ennek érdekében létre kell hozni a Romániai Magyar Borászok Egyesületét.

A neves borász beszédét egy humoros tanáccsal zárta: kóstolni, kóstolni, kóstolni és csak azután inni! Ezt a tanácsot a vendégek be is tartották. A rendezők egy finom ebéddel kínálták a versenyen megjelent gazdákat, akik közben tetszés szerint meg kóstolhatták a benevezett borokat. A kötetlen beszélgetéshez a nagyváradi Szőcs Lőrinc népi zenekara biztosította a jó hangulatot.

Homonnai Gábor