Kortárs balettelőadás a Kolozsvári Nemzeti Operában

A Kolozsvári Román Nemzeti Operában Constantin Rîpă „Az ifjú és a halál” című alkotásának ősbemutatóját tekinthette meg a közönség.

Constantin Rîpă „Az ifjú és a halál” című produkciója hosszas alkotási folyamat eredménye. A három felvonásból álló kortárs balettelőadás különböző történelmi korokban jeleníti meg a három ifjú tragikus sorsát. 1970-es években- mondta a zeneszerző- megkérték, hogy írjon rövid, kifejező, közönségsikert jelentő zenei alkotást. Megalkotta „A megsebesült ephébosz” zenei művet, amely balettelőadás első felvonása. I.e. az V. századba, Periklész korába kalauzolja a nézőt. Főhőse a fiatal ephébosz (katonai, polgári nevelésben részesülő görög ifjú) életének első csatájában vesz részt. A rendkívül feszült, kevés harcászati tapasztalattal rendelkező ifjú a csata során már kétszer megsebesült, azonban nem adja fel a küzdelmet. Továbbra is, bár jelentősen meggyengülve, harcol. Harmadszori sebesülése fatális. A bajtársai hősnek tekintik, gyászmenet kíséri az elhunytat.

Az első felvonás két különálló részből áll: Harc és halál, illetve a Gyászmenet. A zeneszerző szerint az előadóknak a harci jelenetek, gyászmenet megjelenítése során improvizációs lehetőségük van. A zene kapcsolódik a cselekményhez.

A balettelőadás második felvonása- „Az ifjú utcaseprő és a Szajna sellője” - a XIX. század második felébe, Párizsba vezeti a nagyérdeműt. A fiatal utcaseprőt elvarázsolta a Szajna egyik sellője. Hiába figyelmeztette az Öreg angyal, mégis enged a sellő csábításának. Együtt tűnnek el a Szajna vízében. Constantin Rîpă zeneszerzőt megihlette a neves francia költő, Jacques Prévert (1900-1977) költészete. A modern francia költő az utcai történetek mesélője. „Az utcaseprő” című alkotásából a kisember iránti szeretet érződik. Constantin Rîpă a múlt század 80-as éveinek végén alkotta a „Az utcaseprő és a Szajna sellője” című produkciót. Kereste a megfelelő zenei műfajt a történethez. Neves francia énekesek- Yves Montand, Edith Piaf, Charles Aznavour, Mireille Mathieu- dalait hallgatva, körvonalazódott a zenéje (A fiatal utcaseprő tánca).

A második felvonás három részből áll: „A fiatal utcaseprő tánca”, a „Sellő tánca”, illetve „Dies Irae.” Az Öreg angyal gyászindulóval siratja meg a fiatalt.

Az előadás harmadik felvonása Szoláris áldozat című mű, amely önálló balettelőadásnak is tekinthető. A Miorița neves román balladát Vasile Alecsandri, Aleco Russo átdolgozta. Constantin Rîpă a balettre adaptálta, pásztornak más zenei megjelenítést adott, a fény és a szépség áldozata (szoláris áldozat). Mint írta, a zenei részt 4-5 évig komponálta, átfogva a ballada minden momentumát: reggel az eszténán, napimádat tánca, a nyáj indulása, népi táncok, harc és halál, sirató, mioritikus esküvő, pásztor apoteózis (istenítés).

A balettelőadás alkotói

Zeneszerző, forgatókönyvíró: Constantin Rîpă. Karmester: Adrian Morar. Rendező: Ina Hudea, Octavian Popa. Koreográfus: Octavian Popa, Florin Ciobanu. Díszlettervező: Liliana Moraru. A rendező asszisztense: Dan Lupea. Főszereplők: Mircea Munteanu, Andreea Jura, Adelina Filipaș, Dan Haja, Lucian Bacoiu, Liana Taloș. Közreműködött a Kolozsvári Román Nemzeti Opera Zenekara, Szólistái, Balettkara.

Constantin Rîpă (1938, Galați) a kolozsvári, a hazai zenei élet kimagasló képviselője, zeneszerző, egyetemi tanár, karmester, muzikológus. Életét a zenének szentelte. A kolozsvári „Gheorghe Dima” Zeneakadémián végezte egyetemi tanulmányait. 1987-ben doktorált (Ideea mioritică în creația muzicală cultă românească című doktori tézise). 1969-ben létrehozta az Antifonia kórust, amelynek karmestere is volt. A világ különböző fesztiváljain, versenyein lépett fel az Antifonia kórus. Gazdag tudományos tevékenységet fejtett ki, számtalan könyv, tanulmány írója. „A román zeneszerzés csak a 20. században alakult ki. Emiatt nincs „nemzeti balettjük”. Kevés balettelőadást tartanak. Reméli, hogy az ő alkotása hozzájárul a nemzeti balett kiteljesedéséhez” - mondta a Kolozsvári Román Nemzeti Operában tartott sajtótájékoztatón.

Adrian Morar karmester szerint a díszlet, a történet, a zenei struktúra mindenek fölött van.

Ina Hudea rendező szerint „Az ifjú és a halál” című produkció koreográfiai kihívást jelent, hiszen a három fiatal tragikus sorsa különböző térbeli-időbeli feltételek között bontakozott ki. Rendezés szempontjából sajátos módon oldotta meg. Egy fiatal jeleníti meg a három főszereplőt, akinek korai halála miatt nem teljesedhetett ki a szerelme. Reményét fejezte ki, hogy a nagyérdemű megérti, szereti a kortárs román zenét.

Octavian Popa rendező – koreográfus kiemelte: Mivel a zeneszerző kortárs zenei alkotást komponált, a koreográfia nem a klasszikus balett hagyományai alapján valósult meg. A mozgás szempontjából sajátos stílust keresett, melyhez a színészi, pantomim, mimikai elemeket társított.

Csomafáy Ferenc