Honismereti konferencia, szombati ülések

Huszonharmadik alkalommal szervezte meg Nagyváradon a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság a Partiumi Honismereti Konferenciát, szombaton számos plenáris ülésre került sor. A fő témák a Szent László évhez, a reformáció ünnepéhez, és neves személyiségekhez kapcsolódtak.

A plenáris üléseknek és néhány egyéb programnak a Partiumi Keresztény Egyetem új épületében található amfiteátrum adott otthont, ahol szombaton reggel 9 óra körül, közös reggeli után kezdődtek a különböző témájú kiselőadások. A konferencia fő témái idén Szent László évéhez, a reformáció ötszáz éves ünnepéhez, valamint híres személyiségekhez kapcsolódtak. A délelőtti plenáris ülések elnöke Fazekas Lóránd volt, aki Szatmárnémetiből érkezett.

Az első előadást a nagyváradi Mihálka Nándor tartotta Adalékok a váradi középkori székesegyház építéstörténetéhez és alaprajzához. A röpke 20-25 perces előadás során szó volt az ásatások történetéről, a kegytárgyak felkutatásáról, hozzátette: ,,érdemes lenne ezekről másolatot készíteni és itt is kiállítani.” Azért érdekes az ásatások története, mert bár több száz éven keresztül többen kutattak, sokan nem ástak elég mélyre, emiatt különböző, és helytelen alaprajzok készültek el. A legaktuálisabbak 2012-2015 között készültek, amikor újdonságokat is fedeztek fel: az Északnyugati kápolnasort, mely a 14. század utolsó harmadában épülhetett, és a székesegyház nyugati homlokzatát. Ennek alapján Orbán József új tervrajzot készített. Egy jelenleg aktuálisnak tekinthető alaprajzot, kisfilmet készített Biró Attila Róbert, melyet idén Nagyváradon már bemutattak, a további cél, hogy pontosabb, részletesebb rekonstrukciót hozzanak létre közösen Mihálka Nándorral.

Arany-év

Arany János kiemelkedő alakja a magyar irodalomnak, Bihar megye szülötte, Arany-évet is ünneplünk, ezért két előadó is egy-egy Arany témával érkezett. Nagy Aranka (Nagyvárad) Arany János családja címmel tartott előadást, kitért a költő családfájára, családtagjainak életrajzára, a költő munkásságára, és egészségi állapotára. Majd az Aradról érkezett Ujj János is Aranyról beszélt, Arany emlékezéseket, képeket, újságcikkeket mutatott be. Majd Dr. Vajda Sándor előadó, aki Borosjenőből érkezett, Perecsényi Nagy Lászlóról tartott előadást. Az előadó nem véletlenül választotta ezt a témát, hiszen Perecsényi Nagyváradon született, ,,szinte elfeledett író, költő”, ,,korának egyik polihisztora volt” – jellemezte őt. Bemutatta életrajzát, munkásságát, melyet többnyire a naplójából lehetett megismerni. A napló útját is bemutatta, mely több irodalmi intézmény tulajdonában állt az évek során, jelenleg nem lehet tudni hol van. Perecsényi nyelvújító is volt: neki köszönhetjük például az okmány szavunkat, de félresikerült újításai is voltak, az asztrológust égésznek fordította. Később Dáné Tibor Kálmán kolozsvári főszerkesztő bemutatta a Művelődés folyóiratot és Budapestről érkezett Millisits Máté megnyitotta az Europa Nostra-díjas, műemléki felújítások a Kárpát-medencében című kiállítást az egyetem épületének földszintjén.

Délután

Egy beszélgetős kávészünet után további plenáris ülésekre került sor körülbelül déltől, melyeknek elnöke a Kolozsvárról érkező Dr. Wanek Ferenc volt. Elsőként a sárospataki Kiss Endre József A reformáció Közép-Európában című előadást hallhattuk, majd a nagyváradi Kupán Árpád Az egyházépítő és szervező Sulyok István püspök áldozatos tevékenysége címűt. Ezután újra híres személyiségek életrajzait ismerhettük meg, Pásztai Ottó Az András család címmel adott elő. Az András család azért érdekes, mert tagjai értelmiségi munkákat végeztek és végeznek, szóba került András Gergely, András Gusztáv, András Ágoston, András Terézia, András Enikő és András Emese is. Ezután Makai Zoltán (Nagyvárad) adott elő Kétszáz éve született Irinyi János, a híres tudós címmel. Irinyi János Albison született, Bihardiószegen keresztelték, tudós, vegyész volt, a zajtalan gyufa feltalálója. Hallhattuk életrajzát, munkásságát, a nevét számos közintézmény viseli. 2001-ben létrejött az Irinyi Társaság Dukrét Géza kezdeményezésével, székhelye Albison van. Irinyi életéről dokumentumfilmet is készítettek már, idén több megemlékezést tartottak.

Szőlészet, borászat

Bihar megye és a borászat témák már összeforrtak, így a Honismereti konferenciáról sem maradhat el ez a téma. Dr. Szabó József, bihardiószegi helytörténész Az Érmellék szőlészetének és borászatának apostolai címmel adott elő. Megtudhattuk, hogy Bihardiószegen és az Érmelléken is már több száz éve foglalkoznak szőlészettel és borászattal. Bár a felsorolt apostolok nem tulajdonképpeni apostolok, mégis a helyi szőlészet, borászat története és annak kutatása az ő nevükhöz fűződik, kiemelkedő tevékenységet végeztek: Bél Mátyás, Széchenyi István, Görög Demeter, Schams Ferenc, id. Gyalokay Lajos és Garán Dániel. Szóba került a Zichy család és uradalmuk is, illetve két grófi család is: Gróf Stubenberg és a Gróf Pongrácz család is. Széchenyi Istvánról ezután több szó esett, amikor már Messik Miklós (Budapest) előadását hallhattuk. Az író a Széchenyi-emlékek nyomában Európában című kötet egyik fejezetét mutatta be, melynek címe Széchenyi-emlékek nyomában a Partiumban.

További programok

Ebéd után újabb plenáris ülésekre került sor Ujj János (Arad) elnök vezetésével. Elsőként a kolozsvári Vallasek István előadását hallhattuk Toró Tibor atomfizikus élete és munkássága címmel, majd Komáromi Ernő (Nagyvárad) Szántói Komáromi János című előadását. Ezután várlátogatásra került sor Mihálka Nándor muzeológus vezetésével. Este vacsora után Dalolj velünk elnevezéssel kulturális műsoron vehettek részt az érdeklődők. Az üléseken több mint 100 ember vett részt. Vasárnap kirándulásokra került sor. Az előadásokat támogatta a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Megyei Tanácson belüli Szociális és Közösségfejlesztési igazgatóság, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, valamint az RMDSZ és a Communitas Alapítvány.

Törő Enikő