Belényes: 35 év után ismét pusztított a vihar

1982. július 15-én volt utoljára a mostanihoz hasonló pusztítás Belényesben és környékén. Akkor is, most is, a városközpontban található görögkatolikus (most ortodox) templom sínylette meg szembetűnően, 82-ben a vihar egyszerűen „lefejezte” a templomtornyot.

A vasárnap délutáni vihar mintha a semmiből került volna elő, délelőtt még napos, kellemes idő mutatkozott, azután 16 óra 30 perc körül elszabadult a pokol, kaotikusan szálltak az alacsony viharfelhők, és a 90–100 km/órás széllökések mindent felkaptak, ami mozdítható volt. A nagy mennyiségű csapadék pillanatok alatt eláztatott mindent, de befolyt az ablakpárkányok alá, cserepek közé, amelyek makacskodtak a tetőkön maradni. Ép ésszel nehezen lehetett felfogni, hogy az a pusztítás, amit más tájakról láttunk a tévében, a szemünk előtt megy végbe. Megszakadt az egész városban az energiaellátás, hosszú percekre a mobilszolgáltatók is beadták a kulcsot, még segélyhívást sem lehetett kezdeményezni. Bár információk szerint a meteorológiai szolgálat kiadta a narancssárga riasztást, de ez mit sem segített… Körülbelül 15–20 percet tartott az egész, de borzalmas látvány fogadta azt, aki kíváncsi volt, és kimerészkedett a város utcáira. Főleg a főút irányában, a városközpontban, a lakónegyedekben, gyökerestől kicsavart fák, gyufaszálként dobált méretes faágak, törmelék, és rengeteg bádogtető, egészben, darabban, néhol több száz méterre elhajítva. Az említett templom, most „csak” az oldalsó tetőszerkezettől szabadult meg. A városi parkokban általában minden öregebb fát szilánkokra hasított az orkánerejű szél, a zuhanó fadarabok kerítéseket, padokat semmisítettek meg.

Fekete vasárnap

A leesett tetőszerkezetek autókat is csúnyán megrongáltak, de jópár alacsonyabban fekvő udvarban térdig állt a felgyülemlett csapadékvíz, a Burgundia utcán szinte mesterséges tó keletkezett. Gondok voltak a városi kórházban is, még este 7 órakor is dolgoztak a leszakított elektromos vezetékeken, ennek ellenére több mint 30 esetben kellett sürgősségi ellátást biztosítani a viharban megsérült polgároknak. A helyi tűzoltóság és a polgármesteri hivatal közterület-fenntartó munkásai egy jó ideig nem panaszkodhatnak tétlenségre. Sajnos. Információink szerint Belényes környékén is nagy volt a pusztítás, Köröstárkányban például a fóliaházakat tépte össze a szél. Mindenesetre napokba telhet csak a kárfelmérés, nem is beszélve a rend visszaállításáról – örülhet az, aki ép tetővel úszta meg ezt a fekete vasárnapot.

Mint már említettem, nagyon régen volt ilyen pusztítás a környéken, de előbb vagy utóbb biztosan bekövetkezik, ha az időjárási viszonyok összejátszanak. Így az egyedüli jó tanács: viharban biztonságos helyen kell kivárni a végét, házat, kocsit javítani lehet, de emberi életet visszahozni nem.

Kovács Zoltán