Az én boldog családom

A 2017-ben, Nana Ekvtimishvili és Simon Gross rendezésében készült My Happy Family (Az én boldog családom) című grúz-német- francia koprodukció egy grúz család életébe nyújt betekintést. Hiteles képet ad a patriarchális család hangulatáról, a mentalitásbéli különbségekről, a nők kiszolgáltatottságáról.Tbilisziben, egy négyszobás lakásban három nemzedék tagjai élnek: Manana, az anya, Soso, a férje, a felnőtt gyermekei- Nino és Lasha, Vakho, a veje és az idős nagyszülők-Lamara és Otar. A családtagok különböző életkorúak -Manana (52 éves), Soso (55 éves), Nino (24 éves) Lasha (20 éves), Vakho (27) a nagyszülők- Lamara (72) és Otar (80). A családi légkört az állandó viták, veszekedések, érzelmi kitörések uralják. A nézetkülönbségek még növelik a feszült hangulatot. Manana komoly, lelkiismeretes irodalomtanár. A tanórákon a hagyományos módszerekkel oktat. Közeledik a szülinapja. Azonban nem akarja, hogy a családdal és a barátaikkal megünnepeljék az 52. születésnapját. A férje szerint a család és a baráti kör nem helyeselné ezt a megoldást. A férj mégis megszervezi a feleség születésnapi ünnepségét. Az 52. születésnapi ünnepség estéjén Manana közli, hogy elköltözik a családi otthonból, otthagyja férjét, gyermekeit és szüleit. Önálló életet akar élni a kétszobás albérleti lakásában. A váratlan közlés sajátos reakciót váltott ki. Általános vélemény az volt, hogy a környezetük, a baráti körük rossznéven venné az anya döntését. Bár a családot sokkolta Manana döntése, kezdetben nem is vették komolyan. Érthetetlenül álltak a kialakult helyzet előtt. A család részéről több kérdést fogalmazódott meg: Miért tette? Miért haragszik? Nem fogadható el a döntése- mondták-, hiszen jó férje van, aki nem iszik, nem drogozik, nem erőszakos a feleségével szemben, nem is verte.

A döntés háttere

A film Manana döntésének hátterére fókuszál. A tanárnő megelégelte az állandó vitát, családi nézeteltéréseket. Bejelentése villámcsapásként hatott a családra, mivel a patriarchális hagyományok uralták életüket, nincs cselekvési szabadságuk. Manana saját életet akar élni, önmaga lenni, s nem azt tenni, amit mások akarnak. Fel akarja adni kiszolgáltatott helyzetét. Mi a fontos? Mit akarok én, vagy mit akar a család? – teszi fel a kérdést. Az albérleti lakásában Manana kedvtelésének él, olvas, zenét hallgat, gitározik. Különben szenvedélye a zene.

A film a nő szerepére összpontosít. Ia Shugliashvili hitelesen alakítja Manana szerepét, a szabadságra, önálló életre vágyó középkorú nő alakját, akinek van pszichikai ereje szembe helyezkedni a társadalmi hagyományokkal. Az idős nemzedék- Manana szülei- ellenben ragaszkodnak a régi családi hagyományokhoz. Főleg a 72 éves nagymama pöröl, vallja, hogy a nő feladata kiszolgálni a családot.

Szereposztás

Főszerepekben: Ia Shugliashvili, Merab Ninidze, Berta Khapava. Rendezők: Nana Ekvtimishvili és Simon Gross. Az operatőr Tudor Vladimir Panduru fényképezte.

Nana Ekvtimishvili (1978, Tbiliszi) grúz rendező, forgatókönyvíró. Filmjei: Az ártatlanság virágja (rendező, grúz- német-francia filmdráma, 2013), Fata Morgana (forgatókönyvíró, német kalandfilm, 2007). Férjével, Simon Gross német rendezővel rendezte Az én boldog családom című filmet.

A Nemzetközi Filmfesztiválokon

Több Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be a filmet. 2017-ben, a Sundance, Berlini, Szófiai, Isztambuli, Hong Kongi Filmfesztiválon láthatta a közönség. A Szófiai Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte e Legjobb rendezésért járó díjat.

Kolozsváron, a 16. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon Az én boldog családom című film elnyerte a TIFF nagydíját, a Trófeát és a főszerepet alakító Ia Shugliashvili a Legjobb színészi alakításért járó díjat kapta meg.

Csomafáy Ferenc