Jób lázadása

Az 5. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválon a németországi Schauspielhaus Bochum társulat Jób című produkcióját mutatta be.

Joseph Roth regénye nyomán színpadra alkalmazta Koen Tachelet. Joseph Roth (1894-1939) Galíciában született. Egyetemi tanulmányait Lembergben kezdte, majd Bécsben folytatja. Az első világháború idején katonai szolgálatot teljesített. Majd újságíróként tevékenykedett Bécsben. 1920-ban Berlinbe költözik, újságíró, regényeket ír. Neves íróvá vált. 1933-ban Franciaországba emigrált. A legismertebb művei: Jób (1930), Radetzky- induló (1932), A kapucinus kripta (1938). Joseph Roth Jób című regénye a jól ismert bibliái példázat modern feldolgozása. Alcíme: Egy egyszerű ember története. Főszereplő Mendel Singer vidéki tanító, aki családjával a galíciai erdők, mocsarak övezetében él. Istenfélő emberként boldogan él családjával együtt. Egy váratlan esemény következtében válságba kerül az élete. Az előadás díszlettervezője Oliver Helf. Az előadás egyik érdekessége a díszlet, amely egy hatalmas doboz, amiből nem lehet kilépni. Ebben játszanak a szereplők. Olyan, mint a család, a tagjai közül, még ha egyesek el is mennek, elköltöznek, mégis a kis közösséghez tartoznak. A darab rendezője Lisa Nielebock.

Az előadásról

A darab főszereplője Mendel Singer, aki feleségével, Deborah-val és 4 gyermekével él együtt. Nehezen viselik el, hogy a legkisebb fiúk, Menuchim szellemileg visszamaradt. Nem tud beszélni, „mama”, az egyetlen szó, amit kiejt. A gyermek fogyatékosságát a család Isten csapásának tartja. Bár a rabbi egyszer elmondta nekik, hogy a fiú meg fog gyógyulni, és híres ember lesz. Testvérei, a két fiú valamikor meg akarták ölni. Menuchim tevékenysége háttérben történő mozgásban jut kifejezésre. Közben nézi a környezetét. A darab cselekménye Galíciában és Amerikában játszódik le. Kelet-európiai zsidó család története.  Mendel Singer elhatározza, három gyermekével jobb élet reményében Amerikába megy. Telnek az évek. Jonas, a legidősebb fiú nem akar Amerikába menni. A hadseregbe áll be. Az idősebb fiú a monarchia hadseregében szolgált. Schemarjah külföldre szökik, eljut Amerikába, ahol sikeres ember lesz. Hívására a szülők végül Amerikába mennek. Azonban Menuchimot nem viszik magukkal, a szomszédokra bízzák. Az első világháború megpróbáltatást jelent a család számára, mert mindkét fiú meghalt a háborúban. Az anya nem éli túl fiai halálát. Az egyetlen lányukat, Mirjamot ideggyógyászatra utalják be. Amerikában az apa rájön, hogy mennyire hiányzik számára Menuchim és az otthonuk. Negatív Amerika- kép alakul ki benne. „ Amerika megöl”  - mondta. Michael Schütz hitelesen alakítja Mendel szerepét, aki a sok megpróbáltatás következtében elhagyja hitét. Perlekedik az Istennel. Lázadásának a csoda vet véget. Jana Schulz színésznő Menuchim szerepében a beteg fiút alakítja, aki mindenre figyel. Rendkívül kifejező a színésznő testbeszéde. Az idő múlásával megtörténik a csoda.

Szereposztás: Michael Schütz (Mendel Singer), Jana Schulz (Menuchim), Xenia Snagowski (Mirjam), Irene Kugler (Deborah), Florian Lange, Damir Avdic, Klaus Weiss. Zene: Thomas Osterhoff. Díszlettervező: Oliver Helf. Jelmeztervező: Ute Lindenberg. Fényterv: Andreas Bartsch. Dramaturg: Kekke Schmidt.

Betekintés a próbafolyamatba

A közönségtalálkozók rendkívül értékesek, mert betekintést nyújtanak a produkció megvalósításának  folyamatába, a próbafolyamatba. A TIFF- házban tartott közönségtalálkozón jelen voltak: Jana Schulz, Irene Kugler, Florian Lange, Klaus Weiss színészek, valamint Tompa Gábor, az intézmény igazgatója, fesztiváligazgató és Visky András, művészeti igazgató. Tompa Gábor elmondta, nemzetközi közönség volt jelen az előadáson. Az epikus és drámai részek  váltakoznak egymással . A színészek együtt vannak jelen a színpadon. Jana Schulz beszélt arról, hogy a szerepalakítás során milyen elemekre figyelt. A család elvárta, hogy Menuchim egészséges legyen. Nem látták azt a sok mindent, ami ő. A meggyógyulást csodának fogták fel. Igazából az történt, hogy a család távozása után megszűnt az a nyomás, amely gúzsba kötötte őt. Akkor tudott az lenni, aki lett, neves zenész. Idő teltével Amerikában hangversenyezik Menuchim, aki híres karmester lett. Megkeresi az apját, aki csodálkozva érzékeli, ki is a fia. Menuchim „érzékeny szeizmográf, aki a család jelzéseit észreveszi. Bár a történetben nem volt szó a betegségről, csak az anya szövegéből derült ki, hogy a fiúnak mi a baja, leesik a földre, rángatózik, verbálisan nem kommunikál. A színésznő a szerep alakítása érdekében különböző fajta betegséget tanulmányozott, az autizmus megnyilvánulásait is. Végül rájött, hogy jobb, ha a próbafolyamatokon vesz részt, figyeli a karaktereket, köztük levő viszonyokat, reagálásaikat .

A Messiás témája

Visky András kiemelte, milyen érdekes, hogy a Jób könyve aktuális témája lehet a jelen színházának. Jób könyvében jelenik meg a Messiás téma. Elhangzik a prófécia: Messiás eljövetelének szükségessége. Ebben az előadásban azt látjuk, hogy az egyetlen, aki nem beteg az Menuchim. Belevetítjük a betegségeinket.  Ő az egyetlen, aki meg akarja bontani a dobozt, ami a többiek számára megbonthatatlan valóság. Menuchim maga a Messiás. Elhozza a zenét, - mondta Visky András- az időből is kiemeli a nézőt, és áthelyezi a színház valóságába. A csodától nem kell félni, mert szinonimája lehet a tettnek, a megértés eseményeibe részesít bennünket. Joseph Roth a regényét a holokauszt előtt írta. Több íróról mondják, hogy a könyvét a holokauszt előtt írta-hangsúlyozta Visky András- azonban soraiban benne van, a holokauszt.

A németországi társulat Jób című előadása nagy élményt jelentett a közönség számára.

Csomafáy Ferenc