Dák kincsek a virtuális világban

Erdély Nemzeti Történelmi Múzeuma, egy nemzetközi projekt felhasználásával, a tulajdonában levő dák leletek bizonyos részét digitalizálta, és virtuális térben is bemutatja.

A szkennelt, digitalizált alkotás szépsége megragadja mind a kutatókat, mind a közönséget. A régészeti ásatások következtében napvilágot látott dák kincseket olyan oldalról tudták a látogatóknak bemutatni, amelyet addig a tárlatban levő leleteknél nem tudtak érzékelni. Agyag, bronz és vasedények, valamint harci felszerelések, használati edények virtuális térben megforgatva vagy az ásatások során feltárt épületek 3D képe alapján a látogató érdekes arculatot alkothatott a dák és római műveltségről. Sarmisegetusa Regiá-n fellelt régészeti leletek rendkívül értékesek a kutatók számára, fontos adathordozók. Találhatók műhelyek, cserép, vasedények, üvegek, valamint a Római Birodalomból behozott ékszerek, tárgyak, üvegek. Mindezek alapján a dákok mindennapjait ismerheti meg a jelen kutatója vagy múzeumlátogató közönsége. A digitalizálás eredményeként bemutatott tárgyak az akkori életről adnak hiteles képet.

Dák leletek valós és a virtuális térben

2015-ben, a Kolozsvári Műszaki Egyetem, az Erdély Nemzeti Történelmi Múzeuma, a Babeș- Bolyai Tudományegyetem, a Déva „Dák és római civilizáció ”Múzeuma között együttműködési kapcsolat jött létre, közös projektet valósítottak meg. Ezáltal lehetővé vált a dák leletek szkennelése, digitalizálása. Ennek következtében új lehetőségek nyíltak meg a kutatók számára. A Kolozsvári Műszaki Egyetem, felszereltsége következtében, hathatósan tudott részt venni a nemzetközi programban. A technikai és információs alapot biztosította. Dr. Călin Neamțu mérnök, a Műszaki Egyetem tanára a projekt egyik vezetője. A digitalizált dák leletek a SEE projekt keretében szervezett „Dacian Quests in Virtual Space” című kiállításon tekinthetők meg. A kiállítás alcíme: „Mikor az ókori, mindennapi élet válik az UNESCO világörökség része. Szászvárosi dák tárgyak szkennelése, digitalizálása és kontextualizálása.” A látogatók nem csak megtekinthetik az eredeti tárgyakat, hanem a 3D-ben készült tárgyakat érzékelhetik, és az érintőképernyős asztalon újra alkothatják. Lehetőség nyílik az újszerű érzékelésre is, a tárgyak testközelbe való hozására, tapinthatóságára. A kiállítás megnyitása előtt sajtótájékoztatót tartottak, melyen dr. Călin Neamțu a projekt céljáról, valamint a régészeti tárgyak digitalizálási folyamatáról beszélt. Összesen 500 dák leletet és 30 dák műemléket, házat, várat, szentélyt digitalizáltak, az európai normáknak megfelelően. Az új információk az Európai Adatbankba kerülnek. A Szászvárosi- hegységben feltárt műemlékeket digitális formában újra alkotják. Sarmisegetusai leleteket kiállították klasszikus formában, majd ezeket bemutatták a virtuális térben. Dr. Călin Neamțu a dák leletek digitalizálásának folyamatáról tartott kiselőadást. Érdekes volt, mikor Ő maga irányította a média képviselőit, hogyan alkothatják újra a virtuális térben a leleteket, például a cserépedényeket az éritőképernyős asztalon. Talán ebben a szakaszban lehetett megállapítani, mennyire értékesek voltak a múltbeli kísérletek eredményeinek ismerete.

A kiállítás legszebb művészi alkotása

Dr. Gelu Florea, a BBTE Történelem- Filozófia Karának professzora, a Szászvárosi archeológiai kutatás vezetője, a kiállítási termekben található valós és virtuális térben levő tárgyakról beszélt, azoknak történetét mutatta be, jelezvén, luxuscikkek is vannak közöttük. Részletezte a leletek digitalizálásával létrejövő előnyöket, amelyek átfogóbb kutatást eredményezhetnek. Kérdésemre: „Régészeti szempontból, melyik a legértékesebb alkotás a kiállított tárgyak közül?” a következőket mondta: „Nem tudok a kérdésre egyértelműen válaszolni. A Szászvárosi-hegyekben feltárt leletek történelmi- régészeti szempontból rendkívül értékesek. A történelmi örökség részei. Felbecsülhetetlen szellemi értékkel rendelkeznek.” Az UNESCO örökség részei. A kiállításon az egyik legszebb dák művészeti alkotás látható, melyet régóta, 1949 óta ismernek. Nagyon szépen díszített (a beszámoló képe). Bizonyítja, hogy az alkotó művészi képességgel rendelkezett. A leletek digitalizálása következtében tökéletesen lehet érzékelni mindazokat az értékeket, melyek a tudományos kutatókat érdeklik. Új perspektívában, olyan értékek kerülhetnek a kutatók tarsolyába, melyek a nemzetközi érdeklődést is felkelthetik. „ A régészet és az IT találkozása szerencsés pillanatban jött létre.” Hozzájárul a múzeum kincseinek népszerűsítéséhez, közönségvonzó. A múzeumlátogató vitrinben levő tárgyat látja. Azonban nem látja teljes egészében. Nincs lehetősége térben szemlélni. Ezen segít a digitális technika, amikor a tárgy, a lelet térbe kerül. A 3D-ben kiállított tárgy forgatása érdekes mozzanatot jelent. Az érintőképernyős asztalon a kéz mozgásával alkothatja meg a virtuálisan a leletet, a virtuális térben. Az egyik kiállítási teremben filmet mutatnak be a szászvárosi dák műemlékekről. A néző állóhelyzetben, a test mozgásával érzékelheti, bepillantást nyer a település tárgyi világába, a műemlékeit is megtekintheti.

A kiálltás nagy érdeme, hogy a virtuális térben levő leletek megtalálhatók a vitrinben is reális formában. Összevethetjük az eredeti tárggyal. A kiálltás 4.188.423 lejbe került. Ha elgondoljuk a tudományos értékeit, akkor megértjük azt, hogy 85%-ban Norvég alapból, 15%-ban hazai költségvetésből finanszírozták. Hazánk politikai és gazdasági vezetői elgondolkodhatnának azon, hogy legtöbb esetben a tudományos kutatás anyagi támogatása pozitív hatással zárul.

Csomafáy Ferenc