Érdekvédelem vagy pártpolitika?

Érdekvédelem vagy pártpolitika?
Amennyiben lennének versenyvizsgák, az RMDSZ által támogatott, vagy a szövetség bizalmát élvező káderek nyernék el a magyar iskolák igazgatói és aligazgatói posztjait, szögezte le Szabó Ödön.

A Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, parlamenti képviselő tegnap délben annak kapcsán hívta össze a váradi magyar sajtó képviselőit, hogy bejelentse: áttörést ért el a szövetség a romániai oktatási rendszerben, a Bihar megyei tanfelügyelőségnek az oktatási tárcához elküldött javaslatában ugyanis szerepel az, hogy nevezzenek ki külön szaktanfelügyelőt, aki a magyar tannyelvű osztályokban román nyelvet oktató tanárok munkájáért lenne felelős, és ezt a tisztséget egy magyar-román tanári szakképesítéssel rendelkező személy töltse be. Mint Szabó Ödön kifejtette, a törvény értelmében a kisebbségi oktatás terén a tanfelügyelőségeknek konzultálniuk kell az adott kisebbség parlamenti képviseletével, így a magyar oktatás ügyében az RMDSZ a tanfelügyelőségek tárgyalási partnere. Ennek a konzultációnak az eredményeként született meg az említett tanfelügyelőségi javaslat, mely az eddigiekhez képest hárommal több aligazgatói tisztséget biztosítana magyar káderek számára Bihar megyében, ugyanakkor a tanfelügyelőségen is több tisztséget kaphatnak magyar szakemberek, és a Pedagógusok Házában is két magyar pedagógus tevékenykedhet majd, ha az oktatási minisztérium elfogadja a javaslatot.

Átpolitizálva

Szabó Ödön kifejtette: azt szeretné, ha a szaktanfelügyelők, valamint az iskolaigazgatók, illetve aligazgatók versenyvizsgát tennének, és mandátumuk négy évre szólna, ahogyan az a tanügyi törvényben is szerepel, és megszűnne az a hat éve alkalmazott gyakorlat, hogy az igazgatók és aligazgatók egy évre kapnak ideiglenes kinevezést. Kifejtette továbbá, hogy a négy éves mandátum újbóli bevezetése stabilitást jelentene az iskolák, valamint az egész tanügyi rendszer számára. Arra a megjegyzésünkre, hogy a nagyváradi magyar tannyelvű iskolákban hosszú évek óta ugyanazok a személyek töltik be az igazgatói tisztséget, Szabó Ödön megjegyezte: „A stabilitást mi biztosítottuk a háttérből, azzal, hogy minden évben letettük a jelöléseket.” A versenyvizsga kiírására egyébként csak minisztériumi rendelet kell, nincs szükség külön törvényre, mondta a politikus, hozzátéve, hogy a törvény kimondja: az iskolaigazgatók mandátuma négy évre szól, amire versenyvizsgát kell kiírni, amennyiben pedig nem rendeznek versenyvizsgát, akkor ideiglenes jelleggel nevezik ki őket egy évre. Az azonban nincs rögzítve a törvényben, hogy mikor kell versenyvizsgát kiírni. Arra az újságírói kérdésre, hogy miért nem írja ki a minisztérium ezeket a versenyvizsgákat, a politikus azt válaszolta, hogy a román pártok ezzel is egymást zsarolják. Kérdésünkre válaszolva Szabó Ödön leszögezte, hogy amennyiben versenyvizsgát szerveznének, a magyar tannyelvű iskolákban olyan személyek nyernék el a vezetői tisztségeket, akiket az RMDSZ támogat, vagy legalábbis élvezik a szövetség támogatását. „Ha van olyan személy, aki közelebb áll hozzánk, akkor nem fogunk olyanokat kinevezni, akik tevékenységükkel azt a rendszert rombolják, amit az RMDSZ vívott ki” – fogalmazott.

Csak nyugodtan

Mindezek hallatán feltettük a politikusnak a kérdést, hogy mi a véleménye a romániai oktatási rendszer teljes átpolitizáltságáról. Szabó Ödön meglehetősen ingerülten válaszolt, ráadásul a témához egyáltalán nem kapcsolódva szóba hozta Csomortányi Istvánnak a Bihari Naplóban megjelent írását Biró Rozália kulturális miniszterré való kinevezése kapcsán. Ezt követően a kérdésre érdemben válaszolva kifejtette, hogy a román pártoknak az oktatás terén nincs a törvény által rögzített konzultációs joguk a tanfelügyelőségekkel, mint van a kisebbségek legitim szervezeteinek, ami a magyar közösség esetében az RMDSZ, amely Szabó Ödön szerint amúgy sem párt, hanem érdekvédelmi szervezet. „Ha ezt a döntési jogosítványt megkaptuk, akkor élünk ezzel a konzultációs joggal, de nem pártként, hanem érdekvédelmi szervezetként viselkedünk” – zárta szavait a politikus.

Pap István