Érdekes könyvbemutatók

Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán mutatták be a Pallas- Akadémia Kiadó gondozásában megjelent Albert Ildikó: Mindennapi lelkünk, Léleképítés és az Utazás divatja (2011) című könyveit. Bemutatták a Napkút Kiadó gondozásában megjelent Lászlóffy Csaba Az éden kényszerképzete-című művét is. Az est házigazdája Szilágyi Mátyás Főkonzul volt.

Az Albert Ildikó pszichológus könyveinek bemutatása alkalmával, Kozma Mária az önismeret, a harmonikus énkép kialakulásának fontosságát hangsúlyozta. Az Albert Ildikóval való beszélgetés során kiderült, melyek voltak azok a motivációs tényezők, amik a könyv megírására ösztönözték. Korunk egyik fő problémája az önismeret. Naponta szembenézünk magunkkal. Sokszor úgy véljük, hogy kellőképpen ismerjük magunkat. De az önismeret feltételezi, hogy az önmagunkról és másoknak rólunk kialakított képet integráljuk az énképbe. Kérdés, ez a két kép egymás ellentéte vagy kiegészítője. Hol az a határ, amin túllépve az egyénnek lelki segítségre van szüksége. Illúziót jelent-e boldognak lenni- teszi fel a kérdést Kozma Mária.

Albert Ildikó szerint a média az állandó boldogság állapotot sugallja. A valóságban vannak boldog pillanatok, és nem létezik állandó boldogság állapot. Fontos, a saját magunkról és másoknak rólunk kialakított kép között bizonyos fokú harmónia legyen. De szembesülhetünk az önpusztító mechanizmussal is. A negatív gondolkodás, az előítéletes gondolkodás, a rosszat sejtő életérzés, az állandó aggodalmaskodás átszövik az életet. Meg kell oldani ezeket a pszichológiai problémákat, vagy legalábbis csökkenteni az intenzitásukat ahhoz, hogy sikeresek legyünk. Ilyen meggondolásból született meg a könyve, azaz segítse az egyént a megfelelő önismeret kialakításában.

Albert Ildikó szerint a XXI. századra jellemző a posztmodern gondolkodás, a szabadság lehetőségeinek kibővülése, az értékek sokasága, a normák sokfélesége. Meg kell találni, hogy melyek azok az elemek, kapcsolatok, amik alapján fel tudjuk építeni saját énképünket, hogy jól működő személyiséggé váljunk. Albert Ildikó Az utazás divatja-című könyve az Utak, tájak, emberek sorozatban jelent meg. A fedőlapon a szerző által készített fotó látható, mely egy horvátországi szálloda teraszán a naplemente pillanatát örökítette meg.

A 232 oldalas könyv az utazásról szól, de ez csak egy ürügy, mert valójában emberekről, tájakról, az emberek egymáshoz való viszonyáról, politikáról, közszereplőkről ír. Ezek élményként beépülnek az ember tudatába. A könyv címe sugallja, hogy a szerző a különböző utazások során szerzett élményeket sűríti. Ha most kellene a könyvnek címet adni, akkor a Lélek Európája címet adná-mondta Albert Ildikó.

Szilágyi Mátyás Főkonzul hangsúlyozta: meg kell tanulni, sikeresen fejlődni. Némi feszültség keletkezik a sikeres ember- sikertelen társadalom kapcsolatban. A mindennapi élet azt mutatja, hogy sok embernek van lelki problémája. Ezért van szükség a pszichológus munkájára. Összehasonlította, hogy a keleti és nyugati típusú kultúrában milyen értékeken alapul az egyén önértékelése. A keleti típusú társadalomra az egyén negatív önértékelése jellemző, ami ellentmondásban van a sikerrel. Az amerikai felfogásban alapvető érték a magas önértékelés színt, a bizalom, a csapatmunka. Ezek az értékek beépülnek az énképbe. A Gogol- kisember- alattvaló attitűd-jellemző észlelhető sok esetben a volt szocialista országokban élő egyénekre. A negatív gondolkodás ellentmondásban van a sikerrel.

Az utazás gyógymódot is jelent, mert az egyén egy időre kilép a saját környezetéből, segít átlépni lelki problémáin. Érdekes példával illusztrálta a negatív gondolkodást. A magyar turista Brüsszelben megtalálja, mit nem lehet kapni.

Lászlóffy Csaba könyvének bemutatása

Lászlóffy Csaba Az éden kényszerképzete-című könyvét Kántor Lajos irodalomtörténész, Korpa Tamás, költő, irodalomkritikus méltatta. Kántor Lajos kiemelte: A Lászlóffy könyve négy kisregényből tevődik össze. Általában a könyveit egyfajta történelem- szemlélet jellemzi. Ez alkalommal bemutatott könyve pszichológiai kérdéseket vet fel. Alkotás-lélektani szempontból lehetne elemezni. Érdemes arra is gondolni, Lászlóffy egész életében versenyhelyzetben volt, van, mely ösztönzést jelent az alkotói munkájában. Könyvében sok híres alkotó neve szerepel, mint például Kassák Lajos, Benedek István, Aquinói Tamás, Dante, Karády Katalin, Cezanne, Turgenyev, és mások. Érdekes módon, asszociáció formájában, beépíti a szövegben. Korpa Tamás irodalomkritikus szerint Lászlóffynál a műfaji határok áthajolhatósága figyelhető meg. A kötet szereplői deklasszálódott személyek. A fizikai, szellemi leépülés, tragédia, meghasonlás, teljes elidegenedés követhető nyomon. Szilágyi Mátyás szerint felismerhető az érzelmi világ a nyelvi megfogalmazásában az erdélyi jelleg. A fekete-fehér, komor világ jelenítődik meg.

Csomafáy Ferenc