EP-állásfoglalás a totalitarianizmus ellen

Európa lelkiismerete és a totalitarianizmus
címmel fogadhat el
állásfoglalást az EP
csütörtökön. A néppárti
szövegtervezet egyik beterjesztője Szájer
József, a liberális verzióé
pedig Szent-Iványi István.


Az EP 2009. március 25-én plenáris
vitát tartott a témáról.
Szent-Iványi István, a
liberális frakció nevében azt
mondta, az Európai Unió két
totalitárius rendszer
árnyékában született meg.
„Válasz volt a második
világháború rettenetére, a
holokauszt borzalmaira, de legalább annyira
fontos küldetése volt a sztálinizmus
és kommunizmus
térnyerésének
feltartóztatása” – fogalmazott a
képviselő.


 


Szent-Iványi úgy vélte,
„csak akkor tudjuk elkerülni a múlt
hibáit és bűneit, ha
megismerjük a múltat, ha feldolgozzuk a
múltat. Megbékélés, a
múlt feldolgozása és az
igazság ismerete nélkül ez nem
lehetséges”. A képviselő
hozzátette, például
Magyarországon sem teljes körű a
hozzáférés a kommunista
elnyomó rendszer titkosszolgálati
irataihoz. Ez a politikus szerint
felháborító. Szent-Iványi
szerint a szélsőjobb és a
szélsőbal hívei
számára is világossá kell
tenni a két totalitárius rendszer
szörnyűségeit.


 

Tőkés László
(Románia) a Zöldek-EFA
képviselőcsoport
vezérszónokaként azt mondta,
„nem tetszőleges pártpolitikai
opció, hanem mindenekfelett erkölcsi
kérdés számunkra a
jogfosztó, elnyomó, kommunista
diktatúra egyértelmű
elítélése. Tűrhetetlen
és tarthatatlan, hogy húsz év
alatt ez még nem történt meg”.


 


A képviselő – hivatkozva egy kommunizmus
bűneivel foglalkozó konferencia
nyilatkozatára – azt mondta: „az
Európai Közösségnek
szakítania kell annak a kettős
mércének az alkalmazásával,
mely a nácizmus és a kommunizmus
megítélésének
eltérő voltában nyilvánul
meg”. „Mindkét
emberiségellenes diktatúra azonos
elbírálást érdemel” –
fogalmazott Tőkés László.


 

Szájer József
(néppárti) azt mondta, „el kell
ítélnünk minden manapság
divatos méricskélést, hogy melyik
embertelen diktatúra ölt meg vagy
alázott meg több embert”. Szerinte
„egy demokratának, egy európainak
nem fogadható el az a tény, hogy
még ma is, még ebben a parlamentben is
vannak olyanok, akik számára a kommunista
diktatúra gaztettei mentegethetők és
bocsánatosak”.


 


Szájer nagy hazugságnak nevezte azt,
„a kommunista diktatúra bűneit
mentegetők” által használt
érvet, hogy „mindazt a
szörnyűséget ezek a rezsimek a nemes
eszmék, az egyenlőség és a
testvériség nevében
követték el”. „Legyen a
kommunizmus áldozatainak közös
európai emléknapja és
emlékműve, jöjjön létre a
kommunizmus gaztetteit dokumentáló
európai múzeum, levéltár
és kutatóintézet” – mondta a
képviselő


 

Tabajdi Csaba (szocialista) úgy
vélte, „a közép- és
kelet-európai és a balti államok a
náci és a szovjet
diktatúráknak egyaránt
áldozatai, ennek ellenére mégsem
tehetünk egyenlőségjelet a
nácizmus és a sztálinizmus
közé”. A képviselő
szerint „senki sem vitathatja, hogy a
sztálini diktatúrának
milliók estek áldozatul, népeket
telepítettek át, ezt senki sem mentheti
fel, senki nem relativizálhatja. A soá, a
német nácizmus ipari
szervezettséggel, származási
alapon törekedett a zsidó nép
kiirtására, amihez fogható
szörnytett nem volt az emberiség
történelmében”.


 


Tabajdi azt mondta,
„Nyugat-Európában sokszor nem
látják, hogy számunkra a
nácizmustól való
megszabadulás egyben egy új
megszállás, a szovjet elnyomás
kezdetét jelentette”..


 

Schöpflin György
(néppárti) szerint nem csak az
egyesült Európának kell
sürgősen megkezdenie a múlt
egészének vizsgálatát,
hanem – különösen – az európai
baloldalnak is. A múlt alapos vizsgálata
nélkül egyes volt kommunista
országok baloldali pártjai
kénytelenek hamis múlttal élni,
és ezt a hamis múltat védelmezni,
ami pedig erodálja demokratikus
hitelességüket – fogalmazott a
képviselő.


 


Schöpflin hozzátette: mivel a nyugati
baloldal legitim partnereként fogadja el az
„újjáépítés
nélküli”, posztkommunista baloldalt,
az előbbi is kötelességének
érzi a védhetetlen múlt
védelmezését. Ennek
következtében ennyiben a nyugati baloldal
demokratikus elkötelezettsége is
meggyengül – vélte a politikus.


 

Sógor Csaba (néppárti,
Románia) szerint erkölcsi
kötelesség, hogy az EU minden
polgára ugyanolyan jogokat élvezhessen.
Kiemelkedően fontos, hogy az EU a
kisebbségek jogait is támogassa,
különösen mivel a világ sok
országa nem tartja tiszteletben ilyen
értelemben az emberi jogokat – tette
hozzá a képviselő.


 


A politikus azt mondta, „miközben az
unió a tibetihez hasonló esetekben
fellép a diszkrimináció és
az emberi jogok megsértése ellen,
mindannyiunk számára világos, hogy
még az Európai Unión belül is
vannak etnikai és nyelvi kisebbségek,
amelyek gyakran a kulturális és nyelvi
asszimiláció célpontjai”. A
romániai magyarok is ide tartoznak – tette
hozzá Sógor Csaba.

(EP-sajtóiroda)