“Ennek az évnek már mindegy…”

“Ennek az évnek már mindegy…”
“Verjen meg az eső” – köszönnek egymásnak manapság a mezőgazdászok, ami nem átok, sőt, jókívánság lenne. Ám az eső nem akar megérkezni, talán már késő is lenne…

“Furulyázik a tengeri” – hallhattuk szüleinktől, nagyszüleinktől, amikor a tengeri összesodorta levelét (mely így a hangszerhez hasonlított), hogy ezzel csökkentse párologtató felületét a melegben. Aki manapság kukoricaföldek mellett jár, szinte csak ilyet lát, főleg az Érmelléken, a Székelyhíd – Nagykároly (Szatmár megye) szakaszon. Ilyen esztendő még nem volt, amikor egy nyáron már negyedszer rendeltek el hőségriadót, hallhatjuk a meteorológusoktól, és ugyanezt mondja Nagy Barna. Az értarcsai agrárvállalkozóval legutóbb akkor beszélgettünk, amikor bemutattuk azt a területet, amelyet “visszaadott a természetnek”, az egykori Érmellék élővilágát vissza-szelídítve. A vállalkozó is azt mondja: ilyen még nem volt, és ezt számokkal támasztja alá, hiszen mióta 1969-ben munkába állt, akkurátusan vezeti statisztikáit, ami például a csapadékmennyiséget illeti, tehát 46 évre visszamenően vannak adatai. Azzal kezdi, hogy a már említett “vissza-érmellékiesített” területe Tarcsa határában a Forrás nevű részből kapja a vízutánpótlást. Ez emlékei szerint 1973-ban volt kiszáradva, aztán 37 évig egyszer sem, majd az utóbbi években már háromszor is: 2012-ben, 2014-ben és idén.

Se nyáron, se télen

“Ez jól mutatja az az éghajlat-változási tendenciát, ami valóban nagy veszélyt rejt”, fogalmazott Nagy Barna, aki jegyzetfüzetéből pontos adatokkal szolgál. Eszerint például – hogy csak a legutóbbiakat vegyük – tavaly júliusban 106 ml/m² eső volt, idén ugyanebben a hónapban 32 ml/m², ami -74ml, beszédes adat… Ha esett is, akkor is csak 1 – 2 – 5 liter, a földben pedig nincs tartalék, mert nincs honnan legyen, hiszen nem csak nyáron nincs csapadék, de télen sem – mikor lehetett legutóbb “rendesen” szánkózni, mikor volt fehér karácsony? Nagy Barna statisztikája szerint az elmúlt évtizedekben a legtöbb csapadék 2010-ben volt, évi 1034 l/m², a legkevesebb 1992-ben, 383 l/m². A vállalkozónak 450 ha tengerije és 72 ha szójája bánja idén a szárazságot, de véleménye szerint a kis- és nagygazdákat egyaránt sújtja az aszály. Jó évben egy hektár 10 tonna tengerit is ad, idén 2 – 3 ha lesz, de némely területen nem is kell vesződni a betakarítássál, ami lesz rajta, azt esetleg besilózzák. Jöhet ezután akármennyi eső, ennek az évnek már mindegy, szögezi le Nagy Barna. Pontosabban az eső még kellene, hogy el tudják végezni a talaj előkészítését az őszi munkákhoz, mert most ölnyi, kőkemény rögöket fordít ki az eke és félő, tönkremennek a gépek.

Kárfelmérés

A gazdák közül senki nem jelent 50% alatti kárt, tudtuk meg Nagy Miklóstól, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Bihar megyei elnökétől, azzal az akcióval kapcsolatban, melynek során a gazdálkodók az illetékes Polgármesteri Hivatalokban jelenthetik aszály miatti veszteségeiket. Jellemzően 60 – 80% a kár, de az érmelléki homokon ennél is nagyobb és ott már hamarabb “megadták magukat” a vetemények. A nevezett összeírási akció elindításának érdekében az RMGE is nyomást gyakorolt a kormányhivatalra, de még jobb lenne elérni, hogy a kormány nyilvánítsa katasztrófa sújtotta területnek ezeket, tette hozzá az elnök. Hogy mikor lesz a kártérítésekből valami, azt egyelőre nem lehet tudni, hiszen még csak az adatgyűjtés zajlik, ám a jövőre tekintettel szóba került olyan pályázati rendszer tervezése, mely sokkal nagyobb támogatást adna locsolási rendszerek kiépítésére, mondta Nagy Miklós.

Rencz Csaba



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter