„Ennek a múltnak jövője van”

„Ennek a múltnak jövője van”
Nagyvárad- Vasárnap délután az újvárosi plébánián arra emlékeztek, hogy 200 éve született Boldog Adolf Kolping, a legényegyletek alapítója. Megkoszorúzták az évfordulónak emléket állító táblát.

Pék Sándor nagyvárad-újvárosi esperes-plébános az Erdély Online-nak kifejtette: azért tartották fontosnak, hogy megemlékezzenek a kétszáz éve, 1803. december 8-án a németországi Kerpenben született Boldog Adolf Kolpingról, mert ő a legényegyletek alapítója, és a Szent László-plébánián 1898-tól egy fél évszázadon keresztül jelentős tevékenységet fejtett ki ez az egyesület a felnövekvő iparos ifjúság körében. Az említett évben december 4-én alakult meg a katolikus legényegylet Nagyváradon, a püspökség és a káptalan támogatásával. A védnök maga dr. Schlauch Lőrinc bíboros, püspök volt, aki jelentős összeggel is támogatta az egylet alapítását, melynek tagjai iparos- és kereskedő segédek voltak. Hamar virágzásnak indult az egyleti élet és az anyagi lehetőségek azt is megengedték, hogy a Teleki utca 13. szám alatti (jelenleg Városháza utca 9. szám) romantikus stílusú épületet székhelynek megvásárolják, amit aztán folyamatosan bővítettek. Később telket vásároltak, a székház emeleti részében kápolnát rendeztek be. Efölött fülkét alakítottak ki, ahová Mária-szobrot helyeztek el, a tetőzetre pedig hatalmas keresztet állítottak. Az udvari helységekben ugyanakkor mintegy 25 iparos és kereskedő tanuló számára tanoncotthont rendeztek be. (Sajnos a berendezés mind az enyészet áldozata lett.)

A Trianont követő két évtized után 1940-ben új lendületet kapott a legényegylet működése is. Újraszerveződés történt, felvették a Nagyváradi Központi Katolikus Legényegylet nevet, új alapszabályokat szögeztek el, amelyeket a belügyminisztériumnak is bemutattak. 1944-vel azonban megpecsételődött a nagyváradi Legényegylet sorsa is, 1948-ban a kommunista diktatúra végképp felszámolta azt. A rendszerváltást követően újra élesztették a szervezetet, 2002-ben Lőrincz Ottó akkori várad-újvárosi plébános a bíróságon bejegyeztette a nagyváradi Kolping-család Egyesületet, és az épületben egyetemista bentlakást indított. Napjainkban 27 fiatal- 9 fiú és 18 lány- lakik ebben, akik a Partiumi Keresztény Egyetem vagy az állami egyetem hallgatói. Rendes és jó társaság, sok érdekes és értékes programokat szerveznek, például közösen a plébánia keretében működő Katolikus Egyetemi Lelkészséggel- magyarázta a tisztelendő.

Emlékezés

Az emlékezés jegyében vasárnap délután a plébánia gyűléstermében az egyháztanácsi tagok ünnepi rendkívüli gyűlésen vettek részt, ahol Pék Sándor köszöntője után Tánczos Edit Kolping-referens vette át a szót és mutatta be Boldog Adolf Kolping életét, valamint az egyesület ténykedését. A találkozásnak nem titkolt célja a megemlékezés mellett a jövőbe való tekintés és városunkban a Kolping-családnak a felélesztése volt. Az ülés végén a tanácstagok megkoszorúzták a plébánia falán elhelyezett emléktáblát, ami ennek az évfordulónak állít emléket. Ezen a bicentenárium mottója is olvasható: „Ennek a múltnak jövője van!”

Ezt követően a templomban szentmisét tartottak, ahol a hívek közösségében emlékeztek meg erről a jeles évfordulóról. A szentmisén a görög katolikus Kolping-család képviselői is jelen voltak. A szentélyben elhelyezték a Kolping-család zászlóját is, és a prédikációban a plébános több pontban érintette Kolping atya eszméit és tanítását. A mise után az egyetemista lelkészség fiataljai gyűltek össze, akik közül többen is abban az épületben laknak, ahol egykor a legényegylet idejében is tanoncotthon működött. Az egybegyűltek miután megismerkedtek Adolf Kolping életével és a jelenlegi mozgalom tevékenységével csakúgy ötlötték ki magukból az ötleteket, hogy mennyi nagyszerű formációs, szociális, közösségépítő és lelki programot lehetne megszervezni a Kolping-színekben: szemétgyűjtés a Körös-parton, kommunikációs tréning, a házasságra való felkészülés stb. Az esti beszélgetésnek a fizikai fáradság vetett végett.

Ciucur Losonczi Antonius