Ekkor kerestem fel először a Zichy-barlangot is, majd a diákokkal bebarangoltuk a környéket. Mindannyian, akik akkor ott jártunk, az Érmellékről származtunk, a hegyes vidék szépségét szinte habzsoltuk, amit láttunk, az mind újat jelentett számunkra. A későbbiekben aztán nagyon sokszor megfordultam Réven, mindig vonzott a táj, de a jó barátok is, akikkel Réven az évek folyamán megismerkedtem. Külön élményt jelentett számomra, ha eljutottam a településre, Juhász Viktor tanár úrral órákat elbeszélgettünk, mint ahogy mostanában Hasas Jánossal.

Amikor a szerkesztőségben megbeszélést tartottunk arról, hogy a karácsonyi lapszámunkba milyen oldalakat szerkesszünk, javasoltam, írok Révről egy faluriportot, ebben megegyeztünk. Az elmúlt napokban a lányom jóvoltából gépkocsival érkeztünk a településre. A Nagyvárad–Kolozsvár közötti országúton haladva Rév felé, látható volt: a hegyek ormait már hó fedte. A település bejáratánál kétnyelvű helységnévtábla áll. Magyarul is ki van írva a település neve. A községközpontban felépült községházát először volt alkalmam megtekinteni. Ízlésesen megtervezett a Polgármesteri Hivatal, és ami a legfontosabb, minden részlegnek ki vannak alakítva a maga irodái, így a közintézést rugalmasan tudják Réven elvégezni.

Történelmi múlt

De tekintsünk vissza Rév történelmi múltjára. Hajdan Révelőnek nevezték, 1257-ben Pál országbíró, majd Kopasz nádor birtoka, és Sólyomkővár tartozéka. 1316-ban Zsigmond király adománya révén Losonczi Bánffy István birtoka. 1520-ban mint vámszedőhely szerepel. A 16. század második felében a Telegdiek uralják. Az 1800-as évek elején Zichy Domokos volt a földesúr, majd később Zichy Ödön. 1886-ban a településnek 1619 lakosa volt, akik közül 1028 román, 503 magyar nemzetiségű. 1910-ben már 3089-en lakják, közülük 2236 román nemzetiségű, 842 magyar; 1941-ben Rév összlakossága 3118, ezek közül 1777 román, 1303 magyar nemzetiségű. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint ekkor a településen 3248-an éltek, közülük 2035 román, míg 919 magyar nemzetiségű volt. Ma már csak 856 magyar él a településen, ami a lakosság 26,5 százalékát teszi ki, tudtuk meg ottjártunkkor Hasas János alpolgármestertől.

Révet a köztudatban az is híressé tette, hogy 1903-ban egy vasúti felügyelő, Handl Károly felfedezte a később Zichy Ödönről elnevezett cseppkőbarlangot, melyet 1905-ben avattak fel. A cseppkőbarlang vonzotta a turistákat, a vidék birtokosa, Zichy Ödön egy vasúti megállót építtetett a barlang közelében, meg egy hidat a Sebes-Körös fellett, hogy a turisták jobban megközelíthessék a nagy látványosságot. Egy turistaszálló is épült, mely napjainkban teljesen elhagyatottan várja, hogy valaki felújítsa, de erre mára már nehezen lehet pénzt találni. Még a 2008-as helyhatósági választások előtt a Bihar Megyei Tanács megszavazta azt az összeget, mellyel a szállót fel lehetett volna újítani, de a válságos időszak – a hatalomváltás – mindezt megakadályozta.

Több mint száz fazekas

Rév arról is híres volt, hogy jó néhány tíz évvel ezelőtt több mint száz fazekas működött a településen, ezek száma ma három személyre csökkent: Szolga Géczi Juliska, Hasas Péter és Halász Erzsébet űzi még az ősi mesterséget. Mi Szolga Géczi Juliskát kerestük fel. Téli idő lévén, a tevékenységét ilyenkor nem folytathatja. Elmondta, hogy a mesterséget apjától tanulta, aki ügyes kezű fazekasmesterként több mint nyolcvanéves koráig gyakorolta a mesterséget. Főleg korsókat, kantákat, káposztásfazekakat, tejesköcsögöt, szilkéket, virágcserepeket, legújabban gyermekjátékokat, dísztárgyakat is készít. Nagyváradon a Varadinum idején mindig jelen van, így is próbálja népszerűsíteni ezt a mesterséget. Ottjártunkkor az általa készített alkotásokat tekintettük meg, mely vásárlókra várva az egyik folyosó végén van kiállítva. Azt már Hasas János alpolgármestertől tudjuk, hogy a révi fazekasok munkái, a vizeskorsók, kanták, káposztásfazekak, tésztaszűrők ismertek és keresettek voltak az ország vásáraiban, sőt, a határokon túl is. Bennük frissen, hűsen marad az ivóvíz a nyári nagy melegben, nem poshad meg, jóízű az étel, a töltött káposzta. A gyári termékek kiszorították a cserepet konyháinkból, de talán újra felfedezzük értékeiket. Ennek jelei már mutatkoznak, egyre többen keresik a káposztásfazekakat, kantákat, szűrőket, és nem dísznek. Igazi értéke a fehér kerámiának van. Ma is az ősi mintákat pingálják, rajzolják az edényeikre, a vízmosásokban található sötét kőből őrölt festékkel. A régi korok fazekasai újra és újra üzennek az évtizedekkel ezelőtt készített korsón, kannán, vagy egy díszítőmotívumon keresztül.

Szebbé tennünk

Az elmúlt néhány évben Rév arculata teljesen megváltozott. Dorel Cosma, Rév polgármestere – aki 1996-tól tölt be elöljárói tisztséget a községben – ezekről a változatosságokról beszélt. A révi Művelődési Házat teljesen felújították – alkalmunk volt ezt megtekinteni. De véleménye szerint a legnagyobb megvalósítás Réven a vezetékes ivóvízhálózat kialakítása volt. A révi középiskolai oktatás a legrégibb Bihar megyében, melyet községi szinten szerveztek meg. Több iskolaépülettel rendelkeznek, ezeket mindenütt teljesen felújítottak, „egy osztálytermet kell még szebbé tennünk, és akkor a tanügyi intézmények ilyen jellegű problémáit megoldottuk” – mondta Cosma Dorel. Véleménye szerint a révi turizmusban van a legnagyobb lehetőség, hogy hozzájáruljon a község további fejlődéséhez. Ez érezhető a településen, hiszen panziók épültek, a Révelő nevű negyedben több új, modern hétvégi ház sorakozik, ahol a tulajdonosok mellett bőven tartózkodnak időnként turisták, kirándulók is. „Van egy tervünk, mondta a polgármester, hogy a régi Czárán Gyula turistaúttal szembe egy hidat építsünk ki a Sebes-Körös felett, hogy a látogatók könnyebben átjuthassanak a Körös bal partjára, és a régi kijelölt turistaúttól folytathassák portyázásukat”.

Meghatározó személyiség

Hasas János mérnök, a község alpolgármestere meghatározó személyisége a révi magyarságnak. „Juhász Viktor munkáját folytatod” – jegyzem meg beszélgetésünk elején, ő ez ellen tiltakozik. „Juhász Viktor tanár urat soha senki sem tudja pótolni”. „A település magyarsága rohamosan csökkent – kezdjük beszélgetésünket. Az 1992-es népszámlálás óta, tehát tíz év alatt 63-mal vagyunk kevesebben, nagyon sok a vegyes házasság, és ha a feleség román nemzetiségű, a legtöbb esetben a gyerekek is azzá válnak” – jegyzi meg Hasas János. Az óvodában, az I–VIII. osztályokban már alig vannak magyar gyerekek. Az I–IV. osztállyal egy tanítónő foglalkozik, majdnem hasonló a helyzet az V–VIII. osztályokban is, kevés a tanuló. Az óvodában viszont egy magyar csoport működik több magyar gyerekkel, talán ők lesznek azok, akik a magyar oktatást továbbra is biztosítják.

Réven jó pár éve működik a Hasas János által vezetett Pro Rév Egyesület, mely komoly tevékenységet fejt ki, összefogja a révi magyarságot, „a magyarságtudat megőrzését tűzték zászlajukra”. Van egy kiadványuk, mely negyedévenként jelenik meg, valamikor 12 oldalon, de ma már 36 oldalon jelenik meg, melyet ingyen osztanak szét a magyar lakosok között. Az alapítvány a legtöbb esetben pályázati pénzből gazdálkodik. Ennek köszönhetően rendeznek évente szavalóversenyt, a Révről elszármazottak találkozóját, karácsonyi bálokat, mely mind kimondottan magyar jellegű rendezvény.

A magyar nemzet

A révi magyarság rendszeresen megtartja a magyar nemzet nagy ünnepeit. A református egyház templomkertjében két emlékhelyük van, melyeket március 15. alkalmával megkoszorúznak. Az egyik Bersek József babérkoszorús 48-as magyar huszár ezredes kopjafája, a másik a Petőfi-szobor.

Hasas János aztán arról beszél, hogy Rév nagy esélye, hogy a turizmus fejlődésével ide csalogassák a látogatókat. Azt nagyon pozitívan értékeli, hogy a Zichy-cseppkőbarlang újra ki van világítva, de azt sajnálja, hogy az egykori EKE turistaszálló még nincs felújítva.

A karácsony szent ünnepe nagy esemény a település életében. Talán egyedül Réven van az megszervezve, hogy karácsony ideje alatt a község főterén rendeznek nagy ünnepséget, majd félszáz szeretetcsomagot osztanak ki a gyermekeknek. A magyar közösség fiataljai a szentestén elindulnak a faluba, hogy bemutassák a betlehemes játékot. Valamikor több betlehemescsapat is volt, mára már csak egy-két csoport vállalja fel ezt a hagyományőrző tevékenységet, melyet a református templomban is bemutatnak. A templomban a kántálók csoportja is bemutatja tudását, majd az istentisztelet után a faluban főleg az eladósorban lévő lányok házát keresik fel.

Több órát töltöttünk el ezen a napon Réven, a község több utcáját is bejártuk. A porták mindenütt rendezettek, az utcák nagy része aszfaltos, vagy kőből van kiépítve. Egy eseményen is részt vettünk, ugyanis ezen a napon adták át a Biblionet-program keretében azt a négy új, modern számítógépet, mely a helyi könyvtárban talált helyet.