Énekeskönyv Szent László királyról

Énekeskönyv Szent László királyról
Nagyvárad- Hétfő délután a Partium Kiadó és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség szervezésében a Püspöki Palota dísztermében bemutatták az Énekek Szent László király tiszteletére című könyvet.

 

A Kovács Andrea egyházzenész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója és Medgyesy S. Norbert irodalomtörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészkarának tanára által szerkesztett, különösen szép nyomdai kivitelezésű kötet- melyben Szent László király tiszteletére a szentté avatásától kezdve szerzett latin és magyar gregorián énekek, liturgikus énekek, históriás költemények, könyörgő népdalok, középkori regösénekek és egyházi népénekek szövegei és kottái egyaránt helyet kaptak-, egy CD-melléklettel is rendelkezik, ami ízelítővel szolgál mindegyik műfajból. A több éves kutató munka eredményeképpen megjelent, Énekek Szent László király tiszteletére című kiadvány bemutatóját hétfő délután tartották a váradi római katolikus püspökség székházának dísztermében. A megjelenteket Lakatos Attila, a Partium Kiadó igazgatója üdvözölte, azon meggyőződésének adva okot, hogy a katolikusok számára nagyon fontos kiadványról van szó, melyben a szerkesztők összegyűjtötték és közreadták a fellelhető Szent László-énekes örökség legjavát.

Exc. Böcskei László megyés püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendezvény helyszíne illik a kötethez, hiszen a díszterem festményei is értékes korokra és személyiségekre emlékeztetnek, olyan követendő magatartást ábrázolnak, mely vágyat ébreszt bennünk az alkotó és jövőbe mutató életvitel iránt, ami Szent Lászlót is jellemezte, aki építő volt, tartós és szilárd alapokra építkezett. A főpásztor véleménye szerint a régi dallamok és szövegek régmúlt korok lelkiségéről és buzgalmáról tanúskodnak, arról, hogy az elődeink hogyan tisztelték Szent Lászlót és ragaszkodtak hozzá. Úgy fogalmazott: a könyv egy olyan tükör, melybe belenézve gazdag múltat fedezhetünk fel, ami a jelenünkre kivetítve a mi kitartásunkban kap aktualitást. Megjegyezte ugyanakkor: a tavalyi évben mintegy százezer keresztényt öltek meg a hitéért, tehát napjainkban is fontos, hogy megvédjük a hitünket, bátran építsünk az alapokra, és hangolódjunk rá az őseink által felkínált példákra.

Énekek

A köszöntések után Medgyesy S. Norbert felvezetésével a könyvben megtalálható énekek közül csendült fel néhány. Közreműködött a Székesegyház Kristófi János karnagy által vezényelt Szent László Énekkara, és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene tanszékének négy népdalénekes hallgatója. Emellett közös éneklés is volt, valamit szólót énekelt Soós Réka és Nemcsics Kinga. Elhangzott például az 1192 után íródott Szent László-himnusz, mely a magyarországi liturgikus költészet egyik legkitűnőbb darabja, és középkori zenetörténetünk jeles alkotása; az a költemény, ami a legelső fennmaradt népénekünk, Szent László tiszteletére keletkezett, a lovagkirály Mária-tiszteletét emeli ki és személyét összekapcsolja a Szent Koronával; egy könyörgéssel záruló költemény, mely megemlíti Szent László katonai csodáit, illetve az angyalok végezte temetését az általa alapított váradi Nagyboldogasszony-templomban, valamint egyik legrégibb népénekünk is, mely kiemeli László igazságosságát, imádságos életszentségét, a Sebes Körös partján álló Várad alapítását és a sírjánál történt csodákat.

A lélekemelő közös éneklés után Exc. Böcskei László a Bazilikát ábrázoló éremmel mondott köszönetet az irodalomtörténésznek, illetve az alkalomhoz illő képeslapokat ajándékozott neki és az egyetem növendékeinek.

Ciucur Losonczi Antonius