„Én kis hazám a nagy hazában”

Boka László, az OSZK tudományos igazgatója és Rózsafalvi Zsuzsanna, az OSZK kutatója, a kötet szerkesztője
Boka László, az OSZK tudományos igazgatója és Rózsafalvi Zsuzsanna, az OSZK kutatója, a kötet szerkesztője
A nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum kézirattári dokumentumait tartalmazó kiadványt mutatták be tegnap a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) Bartók-termében.


Az „Én kis hazám a nagy hazában” című, magyar–angol kétnyelvű kötet az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és az Arany János Művelődési Egyesület gondozásában jelent meg. A kiadványt először Nagyszalontán mutatták be hétfőn, kedden pedig Nagyváradon. A PKE Bartók-termében tegnap délelőtt lezajlott kötetbemutatón beszélt a főként egyetemi hallgatókból álló közönségnek Boka László, az OSZK tudományos igazgatója és Rózsafalvi Zsuzsanna, az OSZK kutatója, a kötet szerkesztője. A vendégeket Bökös Borbála, az egyetem angol tanszékének vezetője köszöntötte a házigazdák nevében. Ezt követően Boka László elmondta azt, hogy 2017 volt az Arany János bicentenárium éve, melynek keretében az OSZK is számos Arany Jánoshoz köthető esemény megszervezésében, kiadványok szerkesztésében és kiadásában vett részt, ugyanakkor bekapcsolódott a nagyszalontai Csonka-torony felújításának, és a nagyszalontai Arany-hagyaték restaurálásának a munkájába is. A mostani kiadvány is ennek a restaurálásának az eredménye, ugyanis Nagyszalontáról 800 lapnyi dokumentum került az OSZK-ba, ahol restaurálták és digitalizálták, egyúttal pedig rendszerezték is azokat, és az így megújított formában kerültek vissza tavaly nyáron Nagyszalontára.

Hat szekció

A továbbiakban a kötet szerkesztője, Rózsafalvi Zsuzsanna mondta el azt, hogy az Arany-örökösök gondosságának köszönhetően, akik tudatosan osztották el a különböző intézmények között az Arany János hagyaték dokumentumait, ezek a felbecsülhetetlen értékű kéziratok és irattári anyagok jó része fennmaradt az utókornak. Négy fő helyszínen őrzik Arany János hagyatékát, és ezek egyike Nagykőrös, valamint az OSZK és a Magyar Tudományos Akadémia mellett Nagyszalonta, az itteni Arany János Egyesületnek adományozott iratokat Arany János fiának, Arany Lászlónak az özvegye. A kötet hat szekcióba csoportosítja a nagyszalontai dokumentumokat: az első csoportba tartoznak Arany János szépirodalmi kéziratai, köztük a Murány ostromának kézirata, valamint Shakespeare Szentivánéji álom című műve fordításrészletének kézirata. A második szekciót a 250 darabot számláló hivatali iratok teszik ki, a harmadik csoport a levelezéseknek van fenntartva, a negyedik részbe sorolták az egyéb kéziratokat és nyomtatványokat – például Arany Jánoshoz köthető kortárs írók kéziratait, orvosi recepteket, vendéglői számlákat, meghívókat, díszokleveleket stb. Az ötödik csoport a Nagyszalontai Arany János Emlékegyesület történetét eleveníti fel a hagyatékban megőrzött dokumentumok segítségével. Az utolsó, hatodik szekcióban kaptak helyet azok a dokumentumok, amelyek a nagyszalontai hagyaték részét képezték, de 1977-ben elszállították onnan azokat. Boka László megemlítette, hogy valóságos nyomozómunka után sikerült kideríteni azt, hogy ezek a dokumentumok Bukaresten keresztül kerültek az Arad megyei levéltárba. A hivatalos indoklás szerint állagmegőrzésre vitték oda a papírokat, amelyeket nagyon rossz állapotban találták meg az említett intézményben. Azt nem tudni, hogy miért pont azokat a dokumentumokat szállították el Nagyszalontáról, amelyek elkerültek onnan, mindenesetre zömében a város történetéhez kapcsolódó iratokról van szó, de Aradon van Arany János belügyminisztériumi kinevezése, a Kisfaludy, illetve a Petőfi Társaságba való felvételének dokumentumai, továbbá Arany János 1881-es nagyszalontai Adókönyve is. Boka László kifejezte reményét, hogy a közeljövőben ezek a dokumentumok is egy szakszerű restauráláson esnek majd át és visszakerülhetnek Nagyszalontára.

Értékelés

A kötet anyagának ismertetésén túl Arany János alkotói munkásságának az értékelését is nyújtották az előadók. Boka László Kosztolányi Dezsőnek 1917-ben, éppen Nagyváradon elmondott beszédéből idézett, melyben az író Arany Jánost a klasszikus magyar modernizmus megteremtőjének tekintette. A nagy utód Arany Jánosban azt az epikus költőt látta, akinek életútja végére összetört az addig egységes világkép, kései költeményeiben hangot adott a lírai disszonanciának, és ezek a költemények a magyar modern irodalom forrásai is. Végezetül Boka László kiemelte, hogy ha van valaki a magyar kulturális panteonban, akit ma is konszenzus övez, akkor az Arany János. Az igényes kiállítású díszalbum, mely katalógus is egyben, megvásárolható volt a helyszínen, illetve Nagyváradon az Illyés Gyula könyvesboltban is hozzáférhető.

Pap István