EMNP-közlemény: tudatosan hazudik a 6-3-as alternatív választási küszöbről az RMDSZ

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke
Elfogadja a háromszéki szervezet felkérését, így egy Kovászna megyei választókerületben indul a szenátori székért – jelentette be Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. Az alternatív választási küszöb révén a Néppárt parlamentbe jutása „nagyon is lehetséges forgatókönyv” – mutatott rá a párt elnökségének keddi, október 2-i sajtótájékoztatóján, Kolozsváron.

 

Toró T. Tibor a néppárt alelnökeiről közölte: Gergely Balázs Kolozsváron, Zatykó Gyula Nagyváradon, Szilágyi Zsolt Bihar megyében lesz szenátorjelölt, valamint Papp Előd is versenybe száll. A párt teljes jelöltlistáját napokon belül véglegesítik és nyilvánosságra hozzák – ígérte Toró. A Néppárt a lehető legtöbb erdélyi választókerületben jelöltet indít.

Toró tájékoztatása szerint az alternatív választási küszöbnek köszönhetően matematikailag elképzelhetetlen az a helyzet, hogy a magyarság parlamenti képviselő nélkül maradjon. A jogszabály kimondja: ha egy párt hat képviselői illetve három szenátori választókerületben nyer (egyszerű többséget szerez), győztes jelöltjei biztosan a parlamentbe jutnak. Ezen túlmenően, a megszerzett szavazatok arányának megfelelően, részesül a visszaosztott helyekből is, ahogyan az az öt százalék teljesítése esetén is történik: nem marad csupán a kilenc mandátummal.

A magyarság 15 parlamenti és hét szenátori választókerületben is többséget alkot, egy magyar párt biztosan teljesíti a 6-3-as feltételt. Így az RMDSZ biztosan a parlamentbe kerül, de realista a cél, hogy a Néppárt is bejusson – mutatott rá Toró. 2008-ban az RMDSZ vezetői és szakértői javasolták a választási törvénybe az alternatív küszöböt, a jogszabály egyértelműen fogalmaz. Éppen ezért, Toró úgy véli, az RMDSZ az alternatív küszöb kapcsán tudatosan próbálja félretájékoztatni az erdélyi magyar választópolgárt: rendszeresen félreértelmezik, jelentéktelennek tüntetik fel a „saját” törvényüket.

Toró szerint az RMDSZ és a Néppárt eredményesen kiegészítené egymást a parlamentben: a szövetség „balkáni, kijárásos, kislépéses” politikája, a Néppárt „következetes, autonomista” politikájával együtt eredményes lenne Bukarestben. Minden magyar nyer, ha a Néppárt bejut a bukaresti parlamentbe – összegzett a pártelnök.

Hétvégén az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsán (SZKT) több résztvevő is felvetette: Tőkés László is jelöltként indul a választásokon. A szóbeszédre reagálva Szilágyi Zsolt, a Néppárt alelnöke elmondta: „a rossz lelkiismeret és a félelem” eredményezi, hogy az RMDSZ az ellenfelekkel foglalkozik. „Az úriemberi fair-play azt kívánná, ne az RMDSZ elnöke mondja meg, hogy mit gondol Tőkés László indulásáról, hanem ő maga. Félnek, és nem alaptalanul” – mutatott rá.

Papp Előd, a párt alelnöke hozzátette: a szóban forgó SZKT-n egy szó sem esett az RMDSZ-es szenátorokról, akik szólásra sem emelkedtek a Székelyföld autonómia-törvénytervezetének szenátusi elutasításán. „Öt éve jegelték a törvényt, hogy aztán a vitán lapítsanak, miközben a legtöbb RMDSZ-es fotón a hátuk mögött olvashatjuk az autonómia jelszót” – sérelmezte Papp Előd.

Ehhez kapcsolódóan Zatykó Gyula alelnök rámutatott: miután a Néppárt az autonómia eléréséért jött létre, és hallgatás helyett rendszeresen hallatja a szavát, a választások történelmi esélyt jelentenek, hogy Románia parlamentjébe kerüljön egy, az önrendelkezést következetesen képviselő politikai erő.

Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóközleménye