Emlékezés az érmihályfalvai csoportra

Emlékezés az érmihályfalvai csoportra
Ökumenikus misén emlékeztek az 1956-os eseményeket követő koncepciós perre, melyen halálbüntetésre, illetve fogságra ítélték az érmihályfalvai csoport tagjait. Koszorúzás következett.

Azokra a fiatalokra emlékezünk, akik vértanúkként életüket áldozták az igazságért és a szabadságért, mondta Curaliuc Demeter római katolikus plébános a várad-velencei katolikus templomban tartott ökumenikus mise keretében. Egy jobb jövőt szerettek volna és nem rajtuk múlt, hogy nem úgy sikerült, ahogy ők akarták, fogalmazott.

Különleges idő

Farkas Antal református lelkipásztor János evangéliumának 12. fejezete alapján hirdetett igét. Az idő különleges, kegyelemmel meggazdagított részéről szólt, a kairoszról – melynek egyik megnyilvánulása az volt, hogy a pogányok meg akarták ismerni Jézust, akit Izrael elutasított. Jézus pedig jelezte, hogy eljött az idő, amikor önmagát kell adnia a világért. Manapság ismert az a jelenség, hogy az embereknek elegük van az egyházból, mondta a lelkipásztor. Vissza kell térnünk a forrásokhoz, hogy ismét megtaláljuk azt a Jézust, akit az egyház nemegyszer elveszített – hiszen erre utalnak a sokszor üresen álló templomok, az ima és megtérés nélküli életek. A 25. vers így szól: „Aki szereti a maga életét, elveszti azt; és aki gyűlöli a maga életét e világon, örök életre tartja meg azt.” Az ember a fordítottját hiszi, minél többet szeretne habzsolni az életből – de úgy járhat, mint a mesebeli király, aki éhen halt, mert minden, amihez hozzáért, arannyá változott. A nagy eszmék elvesznének azok nélkül, akik az életüket adják értük – az érmihályfavli csoport is ilyen emberekből állt. Sass Kálmán lelkipásztor, az egyik halálra ítélt életének egyik epizódjáról is szólt Farkas Antal, majd megjegyezte: évről évre emlékezünk rá, miközben hivatalosan még mindig nem rehabilitálták…

Koszorúzás

A misét követően a jelenlévők a várad-velencei római katolikus kultúrházba vonultak, az egykori koncepciós per színhelyére, ahol hat évvel ezelőtt egy emléktáblát helyeztek el az érmihályfalvi csoport tiszteletére. A Bihar megyei RMDSZ által szervezett emlékezésen Cseke Attila parlamenti képviselő elmondta: egy borzalmas bírósági tett színhelye ez, ahol elítélték azt a 31 fiatalból álló csoportot, akik közül húszan érmihályfalviak voltak. Egy hétig tartott a kolozsvári hadbíróság által levezetett per, melyre az elmúlt hat év során az emléktáblánál emlékezünk. Abban a világban voltak olyan magyar emberek, akik más magyar emberek ellen jártak el, hiszen tudvalévő, hogy a hadbíróságban magyarok is voltak; talán úgy gondolták, könnyebb, ha más magyar emberek ellen járnak el… Fontos, hogy a mai generáció is tudja, mire emlékezünk. Mi tudjuk, milyen volt a kommunizmus, amikor sorba kellett állni tejért, húsért, s hidegek voltak a lakások. Fontos, hogy az utánunk következő generáció is tudja mindezt. Az elítéltek között egyszerű munkásemberektől kezdve lelkipásztorokig különböző hivatású emberek voltak – szép, hogy a magyar közösség egy része évről évre emlékezik rájuk. Nem hiábavaló az emlékezés – el kell mondani, nem szabad elfeledni azt, ami történt.
Az emlékezés koszorúzással folytatódott. Cseke Attila RMDSZ-es képviselő, Biró Rozália RMDSZ-es szenátor nevében Ursuţa Éva, Érmihályfalváról Nyakó József polgármester, az érmihályfalvi RMDSZ frakció nevében Nagy László és Pfeifer Zoltán, az egyik elítélt, Székely Albert családjának képviselője, a nagyváradi városi tanács RMDSZ frakciójának nevében Ritli László Csongor és Sárközi László tanácsosok, a várad-velencei RMDSZ nevében Fekete Mária helyezte el az emlékezés koszorúit a tábla előtt. A ünnepség a Himnusz eléneklésével zárult.

Neumann Andrea