Emlékezés a holokauszt áldozataira

Emlékezés a holokauszt áldozataira
A holokauszt nagyváradi és a Bihar megyei zsidó áldozataira emlékeztek kedden délután a nagyváradi zsidó hitközség Zárda utcai kis zsinagógájában.

 

Kedden délután hat órakor kezdődött a megemlékezés a hívek és a holokauszt túlélők jelenlétében. Elsőként Félix Koppelmann, a nagyváradi zsidó hitközség vezetője köszöntötte a megjelenteket, és a meghívott vendégeket, jelesül Cornel Popa Bihar megyei tanácselnököt, Liviu Popa megyei rendőrfőkapitányt, az egyházak képviselőit, köztük Böcskei László római-katolikus megyés püspököt és Vinczéné Pálfi Juditot, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület képviselőjét. A köszöntés után megható pillanatoknak lehettünk tanúi: a holokauszt nagyváradi túlélői gyújtottak meg egy-egy gyertyát az áldozatok emlékére, majd a hitközség vegyeskara énekelt az alkalomhoz illő kórusműveket. Ezt követően ismét Felix Koppelmann állt mikrofon elé, felelevenítve azt, hogy ötvenkilenc évvel ezelőtt indultak el a vonatok a városból a náci haláltáborokba. A Nagyváradról és Bihar megyéből elhurcolt mintegy harminchárom ezer zsidó közül mindössze kétezerhétszázan tértek vissza a haláltáborokból, folytatta Koppelmann, aki ezt követően hangsúlyozta, hogy Nagyvárad a béke és a tolerancia városává vált, ahol a különböző etnikai, vallási közösségek nem csak egyetértésben, de barátságban élnek egymással. Hozzátette, hogy a váradi helyzettel ellentétben a világon több helyen ismét felütötte fejét az antiszemitizmus, mely veszélyeztetheti mind a zsidó közösségek, mind pedig Izrael állam létét. Felix Koppelman személyes véleményét kifejtve elmondta, hogy a zsidóság és a zsidó állam megmaradását a kereszténységgel való együttműködés és barátság biztosíthatja. Emlékeztetett arra, hogy a keresztények – mind a vallási elöljárók, mind pedig az egyszerű hívek – sok esetben életük kockáztatását vállalva mentették meg zsidók életét a nácizmus idején, ezáltal is bizonyították testvéri szeretetüket a zsidóság iránt.

Vállaljuk történelmünket

Az eseményen felszólalt Böcskei László, római katolikus megyés püspök is, aki II. János Pál pápát idézve a keresztények nagyobbik testvérének nevezte a zsidóságot, majd Ábrahám pátriárka bibliai történetéből kiindulva két tanulságra hívta fel a figyelmet: az egyik tanulság az, hogy Isten minden embernek és minden közösségnek előkészít egy történelmet, amit nem tagadhatunk meg, hiszen csak akkor válhatunk egyénenként és közösségenként is azzá, amik vagyunk, ha felvállaljuk az Isten által nekünk előkészített történelmet. A másik tanulság az, hogy Isten hűséges hozzánk. Ebben a vonatkozásban a püspök idézte XVI. Benedek pápa 2006-ban Auschwitzban elmondott beszédét, amelyben a katolikus egyház akkori vezetője feltette a kérdést: „hol volt Isten azokban a napokban? Miért hallgatott, hogyan engedhette meg azt az elképesztő pusztítást?” Ezek a kérdések emlékeztetnek a 44. zsoltár kétségbeesett kiáltására: „Nem pártolt el tőled a mi szívünk, sem lépésünk nem tért le a te ösvényedről: noha kiűztél minket a sakálok helyére, és reánk borítottad a halál árnyékát.” Ez a kétségbeesett kiáltás mindazoknak a kiáltása, akik Istenért, az igazságért és a jóságért szenvednek. „Mi nem fürkészhetjük ki Isten akaratát, de alázatos és kitartó kiáltásunkkal kell Isten felé fordulnunk, és azt kérnünk: kelj fel, a mi segítségünkre, ments meg minket a te kegyelmedért!” – fogalmazott Böcskei László, aki a továbbiakban kifejtette: „a múlt nem pusztán csak múlt, mert mindannyiunkat érint, és megmutatja azokat az utakat, amelyeket el kell kerülni, és azokat az utakat is, amelyeket követni kell.” Végezetül a katolikus elöljáró elmondta, hogy fel kell vállalni azokat a kezdeményezéseket, amelyek határt szabnak a rossznak és megerősítik a jót. A beszédek után az ima következett, majd a résztvevők átvonultak a zsinagóga szomszédságában lévő iskola udvarán elhelyezett, a holokauszt váradi áldozatainak tiszteletére emelt emlékműhöz, ahol szintén egy rövid imát mondtak el.

Pap István