Emlékezés a bevonulásra és Horthyra

Emlékezés a bevonulásra és Horthyra
Az 1940. évi nagyváradi bevonulás hetvenhat éves évfordulója alkalmából szervezett megemlékező eseményt kedden a Magyar Polgári Egyesület.


A kedden délután a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében megtartott eseményen dr. Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója tartott előadást Horthy Miklós kormányzóról. Az érdekesnek ígérkező előadás némileg talán elmaradt a várakozásoktól, ugyanis az előadó nem nyújtott mélyreható elemzést Horthy Miklós életútjáról, és a tárgyalt történelmi korról, hanem közérthető, egyszerű, világos stílusban ismertette a főbb tudnivalókat a kormányzó politikai munkásságáról és korszakot feszítő problémákról. Expozéja során Szakály Sándor jobbára csak jelezte Horthy Miklós értékelésének vitatott pontjait, anélkül, hogy ezeknek a vitatott kérdéseknek a mélységeire is rávilágított volna. Mindazonáltal érzékelhető volt, hogy az előadó alapvetően pozitívan viszonyul a kormányzó örökségéhez, mindig érzékeltetve, hogy Horthy Miklós a legkiélezettebb helyzetekben államférfiúhoz méltóan döntött. Kijelentette, hogy államférfiúi előrelátásról tanúskodik Horthynak az a döntése, hogy nem engedte IV. Károly Habsburg uralkodót visszatérni a magyar trónra, mert az Magyarország elpusztítását jelentette volna. Horthy Miklós megtestesítője volt az egész akkori magyarságot egységbe kovácsoló revízió gondolatának, és a határrevíziókban elévülhetetlen érdemei voltak a kormányzónak, fejtegette Szakály.

Értékelés

A zsidókérdésben sem marasztalható el a kormányzó, Szakály Sándor álláspontja szerint ugyanis Horthynak nem volt tudomása arról, hogy mi történik a Magyaroszágról deportált zsidósággal, és amint erről hitelt érdemlő információkhoz jutott, azonnal leállíttatta a deportálásokat, talán ez is közrejátszott abban, hogy a Nürnbergi perben tanúként, nem pedig vádlottként hallgatták ki. Szakály kijelentette, hogy Horthy csak azért írta alá a nyilas vezér, Szálasi Ferenc kinevezését, mert a németek elrabolták a fiát, és amúgy sem lett volna semmi garancia arra, hogy ha nem adja át a hatalmat neki, a németek emiatt ne Szálasi Ferencre bízzák Magyarország vezetését, arra az emberre, aki a végsőkig akart harcolni a németek oldalán, miközben a náciknak arról is tudomásuk volt, hogy Horthy már korábban tárgyalásokat folytatott a szövetségesekkel a háborúból való kilépésről.

Érdekességek

Azért elhangzott néhány kevéssé ismert részlet is Horthy Miklóssal kapcsolatban. Ezek egyike az a levél volt, amit Horthy Sztálinnak írt azok után, hogy sikertelenek voltak a tárgyalások a szövetségesekkel a háborúból való kiugrásról. Ebben a levélben, melyben Sztálint tábornagynak szólítja, Horthy arra kéri a szovjet diktátort, hogy „kegyelmezzen meg szerencsétlen országunknak”. Egy másik érdekes, kevésszer elhangzó eset az, hogy Horthy Miklóst portugáliai emigrációjában zsidó családok támogatták anyagilag. Végezetül Szakály Sándor megemlítette, hogy a visszemlékezésekből kiderül, hogy az 1956-os forradalom nagyon fellelkesítette az akkor már nagyon idős Horthyt, amikor azonban a forradalom elbukott, Horthy magába zuhant és nem sokkal később, 1957 februárjában meghalt. Az előadás után a nagyváradi Asszonykórus majd a Váradi Dalnokok léptek fel, illetve levetítették az 1940. szeptember 6-iki nagyváradi bevonulásról készült filmfelvételt.

Pap István



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter