Emberséget kérnek az állatbarátok

Emberséget kérnek az állatbarátok
A váradi kutyabarátok arra kérik az önkormányzatot, hogy legyenek emberségesek, és ne öldössék le a menhelyen tartott kóbor kutyákat.

Múlt csütörtökön rendeztek közvitát a nagyváradi városháza nagytermében a kóbor kutyákra vonatkozó, az országos törvény alapján elkészített szabályzat-tervezetről. Elöljáróban Mircea Stejarean, az önkormányzat műszaki igazgatóságának osztályvezetője ismertette a tervezet leglényegesebb pontjait: eszerint a Közterület-fenntartó ZRT. (ADP) hatáskörébe tartozik a kóborkutya-ügy, azaz az ADP dolgozói szedik össze a város utcáin kóborló ebeket, melyeket a szintén az ADP által működtetett kutyamenhelyre szállítanak. Itt sterilizálják és mikrochipelik őket, illetve állatorvosi vizsgálaton esnek át. Az állatorvos állapítja meg azt, hogy a kutya egészséges-e, illetve azt, hogy örökbe fogadható-e. Megmarad a táv-örökbefogadás lehetősége, azaz a tulajdonos nem viszi haza az ebet, hanem a menhelyen hagyja, és havi száz lejt fizet a gondozására. A közvitán egyébként többen szóvá tették azt, hogy igen magas ez a díjszabás.

Eutanázia vagy mészárlás

A szabályzat legaggályosabb kitétele az, hogy az utcán talált kóbor kutyákat a menhelyre szállítástól számított tizennégy nap után el lehet altatni a polgármester által kinevezett meghatalmazott döntése alapján, amennyiben a menhelyen több négylábú van, mint ahány férőhelyes maga a menhely. A közvitán megjelent polgárok hangsúlyozták, hogy az országos törvény megengedi a helyi önkormányzatoknak azt, hogy elaltassák egy idő után a kóbor kutyákat, de nem kötelezi őket erre, ezért a váradi önkormáyzattól emberséget kértek a kutyákkal való bánásmódban. Többen gyanúsnak tartották azt a körülményt, hogy míg a váradi kutyamenhelyet az SOS Dogs Alapítvány működtette, addig az négyszáz férőhelyes volt, mikor azonban a létesítményt átvette az ADP, a menhely kapacitása hirtelen százötven férőhelyre csökkent. A jelenlevők szerint ez egyértelmű jele annak, hogy a város mihamarabb meg akar szabadulni a kóbor kutyáktól. Lázár Károly, az SOS Dogs Alapítvány vezetője a közvitán elmondta, hogy Nagyváradon egyáltalán nem lenne szükség az eutanázia alkalmazására, hiszen a városnak nincsenek komoly gondjai a kóbor kutyákkal „Évekig működött a dolog eutanázia nélkül, és más városok tanultak tőlünk. Most kezdem szégyellni azt, hogy váradi vagyok!” – mondta felháborodva Lázár Károly. Egy középkorú hölgy pedig kijelentette: „Tizennégy nap letelte után nem eutanázia lesz, hanem öldöklés, mert ez az egyén (Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármester), nem is akar más megoldást kigondolni, mint a kutyák megölését!” Sokan szóvá tették, hogy a szabályzat ahelyett, hogy bátorítaná, csak fölöslegesen nehezíti a kutya-örökbefogadást. Az egyik ilyen, számukra elfogadhatatlan kitétel az, hogy a szomszédok engedélyét kell kikérni ahhoz, ha valaki több mint két kutyát akar örökbe fogadni. Megjegyezték, hogy ez a kitétel ellentmond a magántulajdon és a magánlak védelmének alkotmányban rögzített elvével. Az örökbefogadás fölösleges megnehezítéseként értelmezték azt is, hogy az örökbe fogadni szándékozó polgár saját tulajdonú lakásának, házának telekkönyvi kivonatát, illetve jövedelmét igazoló okiratot is fel kell mutasson, amikor kóbor kutyát akar örökbe fogadni.

Pap István