„ Emberkatedrális”

„ Emberkatedrális”
A Kolozsvári Szent Mihály Római  Katolikus Plébánia „Márton Áron- A Keresztény családok pártfogója” címmel  rendezvényt szervezett. Márton Áron születésének 120. évfordulójára emlékezünk- mondta felvezető beszédében Fábián Mária, az Erdélyi Római Katolikus Nőszövetségek Egyesülete, a Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség elnöke.

 

A nagy püspök írásaiban érthetően, a nép nyelvén szólt. A család, mint intézmény a társadalom alapja. A család válsága a társadalom válságát is jelenti. Fábián Mária köszöntötte a rendezvény résztvevőit, kiemelten a nagyváradi Casciai Szent Rita Római Katolikus Nőszövetség tagjait, Stelli Olga elnöknőt, valamint lelkivezetőjüket Kiss Albert főesperes – plébánost.

Ft. Kovács Sándor főesperes-plébános az „Emberkatedrális” püspökre emlékezett, aki a közösség erejét a családban látta, a családi meghittségben, a férfi- nő kapcsolatában, a kapcsolat tisztaságában, szentségében. Kovács Sándor felelevenítette azokat a felejthetetlen élményeit, amikor egyetemistaként lehetősége adódott, és elkísérhette Márton Áron püspököt bérmaútjaira.

„ A nemzeti lét szilárd alapja a keresztény házasság”

Márton Áron kedvelt témája a család és a házasság szentsége volt. A nagy püspök szerint a házasság válsága a társadalom válságával van összefügésben. A házasság intézményének fogalmát a Szentírásból vezette le. Egyszerű, világos érvekkel igyekezett megvédeni álláspontját. „Vissza kell térni a régi alapra, a házasság keresztény intézményéhez, éspedig azokkal a kötöttségekkel, melyeket a katolikus egyház hirdet.” Beszélhet a házasságról közvetlen tapasztalat hiányában a pap? Hogyan adhat tanácsokat, miként vethet fel olyan kérdéseket, melyeket a küldetése következtében nem ismerhet. Idézett Márton Áron egyik írásából: „Fel szokták tenni a kérdést, hogy a pap vagy szerzetes milyen címen beszél a házasságról?… Hogyan adhat tanácsokat, milyen jogon hangoztat mások számára kötelező nyűgös parancsokat, mikor a házasság igazi természetét, nehézségeit éppen a pap a közvetlen átélés hiánya miatt nem ismerheti?” Hangsúlyozta, hogy nem helytálló a kifogás, a közvetlen tapasztalás hiánya. „ Az orvos ismerhet, sőt kezel betegségeket, amelyeken ő maga nem esett át,” de gyógyíthatja. A házasság szerepét világos, nyomós érvekkel kell megmagyarázni. Márton Áron szerint a házasság, mint intézmény egyén feletti és ugyanakkor szentségi közösség. A házasságban a férfi -nő kapcsolatát az egymáshoz tartozás, egymásrautaltság, egymás elfogadása jellemzi. „ A nemzeti lét szilárd alapja a keresztény házasság, amely mellett két kerub állt őrt: a hűség és a felbonthatatlanság, és amelyen a gyermekáldás jelenti az Isten áldását”- mondta a nagy püspök, 1948-ban, Vízkereszt ünnepén.

„Áron püspök öröksége”

A rendezvény fontos mozzanata volt a kitűnő előadó Boér Ferenc színművész verses előadása. A bevezető előadásban rögtön kiemelte Márton Áron egyik kedvenc jelmondatát: „Nem futamodom meg a munkától.” Összeállításában a következő költőktől hangzottak el versek vagy vers részletek: Bajor Andor, Bartis Ferenc, és Bíró János. Az idézett versek Márton Áron személyiségét, szellemi nagyságát emelik ki. A teljesség igénye nélkül az elhangzott versek néhány sorát idézem.

A neves színművész Bajor Andor „Nem mi választjuk ki a szentjeinket” című költeményét adta elő.

„az ő szeme olyan volt mint a miénk,
de állandóan látta a világ világosságát
mert nem a szem lát hanem a lélek
teste nem volt erősebb a mi testünknél
de viselni tudta az idő súlyát
a rábízott igazság és a rámért
igazságtalanság súlyát”

Bartis Ferenc író, költő, szerkesztő, politikus volt. 1956 után, mint politikai fogoly hétévet ült különböző romániai börtönökben, többek között Szamosújvárt és Zsilaván is, ahol egykor Márton Áron is raboskodott. Hatalmas hite, Istenbe vetett határtalan bizalma, törhetetlen belső fensége minden körülmények közepette meg tudta teremteni azt a szellemi felsőbbrendűséget, mely csak a hívő emberek tulajdona tud lenni. Bartis Ferenc „Márton Áron századik születésévében” írta a versét. Így emlékezett:

„ s a földalatti cellád Zsilaván
évek múltán lett az én templomom…
Templom lehet börtön is annak,
kit megkeresztelt a forradalom.”

Bíró János (P. Antal) „Szembe az árral! című versét olvasta fel.

„ Bámulatos bátorsága,
Áttörte a hallgatást is,
Illyés Gyula mondta róla:
Ő egy „emberkatedrális”…
Legyen hát a jelmondatunk:
„ÁRRAL SZEMBEN MINDEN ÁRON”
Ezt hagyta ránk örökségül
A nagy püspök MÁRTON ÁRON!”

A zenei rész meghitté tette a rendezvényt. A zenei műsort dr. Potyó István karnagy, tanár állította össze. Egyed Apollónia operaénekes P. Mascagni Parasztbecsület című operájából Ave Máriát énekelte, zongorán kísérte Potyó István karnagy. Zárómozzanatként a közönség Joseph Haydn A Teremtés című oratóriumának részletét hallgathatta meg.

Ildomosnak tartanám megemlíteni, mikor a sors megadta számomra azt a lehetőséget, hogy fényképet készítsek Márton Áron püspökről, akkor felkerestem olyan volt rabokat, akikkel együtt raboskodott, és azoktól megtudhattam, még a rabtársai is és fogva tartói is tisztelték az igaz EMBERT.

Csomafáy Ferenc



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter