Emberi szervátültetéshez alkalmas disznót klónoztak Dél-Koreában

Dél-koreai tudósok szerdán
bejelentették, hogy klónozással olyan
genetikailag módosított malacokat
állítottak elő, amelyek szervei
könnyebben használhatók emberi
transzplantációhoz. A klónozott
malacokból hiányzik az a gén, amely
miatt az emberi szervezet immunreakciót indít
a sertésszövetek ellen.

Négy klónozott malac született
április 3-án, de csak egyetlen maradt
életben, amelyet Xenónak neveztek el. (A
xenotranszplantáció szóból,
amely eltérő fajok közötti
szervátültetést jelent.) A
klónozáshoz különösen kis
termetű disznókat választottak ki, hogy
a sertés szervei méretre is alkalmasabbak
legyenek emberi beültetéshez.


A klónozást végrehajtó csapatot
négy egyetem és két
kutatóintézet tudósaiból
toborozták.


Xeno hím, most a dél-koreai tudósok
azon fáradoznak, hogy nőstény
klónozott malacot is tudjanak létrehozni,
mert akkor a genetikailag módosított
minisertés tenyészthető lehetne.


A sertésszervek általában
megfelelőek emberi beültetésre, de olyan
cukormolekulák vannak a
felszínükön, amelyekkel szemben az emberi
szervezet immunválaszt indít. A
cukormolekulákhoz emberi antitestek
kapcsolódnak, és gyorsan elkezdik
megsemmisíteni a sertésszervet.


Minden szervezet két olyan génnel
rendelkezik, amely ennek a cukormolekulának a
képződését
irányítja, az egyik az apától
származik, a másik az anyától.
Az Egyesült Államokban 2002-ben már
létrehoztak olyan klónozott malacokat,
amelyekben az egyik cukortermelő gén ki volt
kapcsolva.


Amerika után Dél-Korea a világ
második országa, ahol sikerült ilyen
klónozott malacot előállítani.
Sőt a dél-koreaiak szerint az ő
eredményük egy kicsit felülmúlja az
amerikaiakét, mert ők mindkét
cukortermelő gént kiiktatták.


A dél-koreai tudósok 2012-ben terveznek
emberi klinikai tesztet végezni a genetikailag
módosított klónozott
minisertésekkel. Számításaik
szerint 2017-re már széles körben
fogják a gyakorlatban is alkalmazni a
génmódosított klónozott
minisertéseket.