Elvonult, hogy senki legyen

Fejes Rudolf Anzelm mutatta be az ünnepi misét pénteken. A szerző felvétele
Fejes Rudolf Anzelm mutatta be az ünnepi misét pénteken. A szerző felvétele
Január 15. ünnepén Remete Szent Pálra emlékeztek a váradi premontrei préposti széktemplomban, melyet annak idején a pálos rend épített. Fejes Rudolf Anzelm premontrei apát elmélkedett.

Bevezetőjében Fejes Rudolf Anzelm premontrei apát apát arra hívta fel a figyelmet: a templomot a pálos rend építette, és 1802-ben a vallásalaptól kártérítés gyanánt kapták meg a premontreiek, mivel a várad-hegyfoki kolostoruk elpusztult. Megjegyezte: Remete Szent Pál ünnepe különleges és sajnos feledésbe merült, holott Nagy Lajos királyunk akaratából a magyarok társvédőszentje. A magyarországi pálos rend azonban mindent megtesz annak érdekében, hogy visszaállítsa az ünnep egykori fényét. Az idén amúgy is aktualitása van a Remete Szent Pálra való emlékezésnek, hiszen 341-ben, vagyis 1675 éve halt meg az egyiptomi sivatagban.

Romlatlan testét

Az evangéliumi részlet Szent Máté könyvéből szólt. Elmélkedésében a prépost arról beszélt: a rendalapító Szent Özséb valószínűleg azért választotta Remete Szent Pált védőszentnek, mert amikor esztergomi kanonokként összegyűjtötte a Pilisben élő remetéket, szüksége volt egy olyan szentre, akinek az égi segítsége alatt egyesítse őket, mint Remete Pál, aki 15 éves korában, irodalmi tudással felvértezve elvonult a sivatagba, mert nem akart se vértanú, se pedig hittagadó lenni. Életét legendaszerűen Szent Atanáz és Szent Jeromos örökítették meg. Utóbbi szerint a sivatagban talált egy olyan barlangot, melynek rejtve volt a bejárata, a mélyén patak csörgedezett, a teteje lyukas volt, így fény szűrődött be, körülötte pedig pálmafák voltak. Úgy fogalmazott az apát: elvonult, hogy senki legyen, de imái, illetve Istennel való kapcsolata híressé tették őt. Szakértőjévé lett teológiai kérdéseknek, megállapításai befolyásolták az egyház lelki életét. Nagyságára jellemző, hogy 494-ben az akkori pápa már szentté avatta őt. 1169-ben a testét Konstantinápolyba vitték, majd 1240-ben a velencei Szent Julián templomba került. Nagy Lajos király megfogadta, hogy ha győz a velenceiek ellen, akkor hadisarcként az ereklyéit kéri. Így is történt, így 1381-ben megkapta Remete Szent Pál testét, melyet először a budai várkápolnába vittek, majd innen körmenetben a budaszentlőrinci pálos monostorba került. A török dúlás miatt előbb Nyitrára, majd Trencsénbe menekítették, ahol 1527-ben elégett a teste.

Ciucur Losonczi Antonius



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter