Elszármazottak Találkozója volt Magyarkakucson

Derzsi Ákos szenátor köszöntötte a megjelenteket
Derzsi Ákos szenátor köszöntötte a megjelenteket
Bensőséges, emberközeli hangulatban zajlott, július 15-én, vasárnap Magyarkakucson az Elszármazottak Találkozója. Az esemény az Árpád-kori templomban istentisztelettel kezdődött, igét hirdetett Dénes Béla, a Tasnádszarvadi Református Egyházközség lelkipásztora.

A Sebes-Körös menti településen mára hagyományt teremtettek azzal, hogy a helyi református egyházközség és a magyar érdekvédelmi szervezet évente megszervezi a Magyarkakucsról Elszármazottak Találkozóját. Az idei volt sorozatban a 16. találkozó, az eseményeken az elszármazottak és helybeli magyar reformátusok mellett állandó jelleggel jelen van a magyarországi Kakucs község küldöttsége, de Biharkeresztesről is szép számmal jönnek vendégek, hiszen a város polgármesterének, Barabás Ferencnek kötődései vannak a településhez. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Derzsi Ákos szenátor, dr. Kendéné Toma Mária Kakucs (Magyarország) polgármestere, de jelen volt Szászfalva (Magesti) község polgármestere Marin Mert is.

Igehirdetés

Vasárnap délelőtt az Árpád-kori templomban tartott istentisztelettel kezdődött az egész napos ünnepség, Dénes Béla református lelkipásztor igehirdetésének alapgondolatait a Márk írása szerinti evangélium 10. részének 13-22 verséből merítette: „Ekkor gyermekeket hozzának hozzá, hogy illese meg őket, a tanítványok pedig feddik vala azokat (…)” A lelkipásztor prédikációja elején szólt arról a megivóról, mely azoknak szól, akik innen elkerültek, idézve az abban található versszöveget, majd szólt arról, hogy Márk evangéliumában az található, hogy Jézus az ölébe vette a gyerekeket, megöleli őket. A gyerekek áldást nyertek, de nemcsak ők, hanem mindenki, aki jelen volt. Arról is beszélt, hogy jött egy gazdag ember, aki leborul Jézus előtt, elmondva, hogy önmagával nincs megelégedve, hiába szerencsés, de nincs biztonságérzete, az foglalkoztatja, hogy lesz-e örök élete? „Sokszor túl bonyolítjuk életünk gondjait, Jézus olyan válaszokat adott erre, mely mindenkinek érvényes , függetlenül attól, hogy ki az illető”. A lelkész szerint a szeretetnek sok nyelve van és a mi korszakunkban, főleg a gazdagoknak nincs idejük foglalkozni a gyerekeikkel, ami sok rosszat szül maga után. Azzal zárta a prédikációját, hogy „Isten megáldja a mi ünnepségünket”. Az istentisztelet keretében az egyházközség parókus lelkipásztora Szilágyi Gyöngyi köszöntött mindenkit, megköszönve az igehirdető szolgálatát.

Köszöntő beszédek

Az ünnepség a templomkertben folytatódott, ahol Barabás Imre, az egyházközség főgondnoka, RMDSZ-elnök, miután üdvözölte a résztvevő elöljárókat, kijelentette: „Ismét eltelt egy év felettünk, amióta itt találkoztunk. Ma is nagy szeretettel köszöntök mindenkit, a XVI. alkalommal megrendezésre kerülő elszármazottak találkozóján, itt vannak azok, akiket mindig hazavárunk, az elszármazottaink, barátaink, jó ismerőseink, akiket mindig nagy szeretettel fogadunk és természetesen itt vannak a helyi gyülekezet tagjai is. Öröm ezt látni, öröm ezt nézni, örömünnepet jelent ez mindnyájunknak, akik itt együtt lehetünk és együtt közösen ünnepelhetünk. Sajnos, az örömbe bánat is keveredik, az eltelt időben többen is eltávoztak közülünk, mely nagy veszteség a mi kis egyházunknak, gondoljunk ma rájuk is. Az emberek közötti kapcsolatok nagyon is meghatározzák egy-egy közösség életét, szóljon ez a mai nap a szeretetről, a békességről, az összefogásról és a vidámságról. Bízom benne, hogy itt mindenki jól fogja érezni magát, elbeszélgettünk barátokkal, régi ismerősökkel és ha úgy jön, kedvenc nótánkat is elénekeljük. Barabás Imre beszédét románul is elmondta, hiszen jelen volt Szászfalva község (Magyarkakucs közigazgatásilag ide tartozik) polgármestere, alpolgármestere, az ortodox egyház lelkésze. A továbbiakban Derzsi Ákos szenátor arról beszélt, hogy ilyenkor nyáron nagyon sok rendezvény van, ahová az ember szívesen elmenne, aztán nincs annyi politikus, mint ahány rendezvény van és mindig egyeztetni kell ki hová megy. „Manapság az, hogy ki megy Magyarkakucsra, már költői kérdés, hiszen az mindenki számára nyilvánvaló, hogy én jövök ide, kicsiny hely ez, de ahol érezni lehet, hogy lüktet és az, hogy ez egy érett közösség. Ha az elszármazottakról beszélünk, akkor kezdtem azt kutatni, hogy a szó: “elszármazott” honnan ered? Ez egy folyómellékág kifejezésből ered, ami nagyon jól hangzik itt Kakucson, ez a mellékfolyó itt visszafelé folyik a forráshoz és legalább egy évben találkozik, erőt merít, aztán ki-ki megy a dolgára, mindenki folytatja a napi teendőit. Ez a nap nagyon fontos minden résztvevőnek, valóban ebből lehet táplálkozni, nagyon örülök, hogy itt lehetek és ha kívánhatok vagy kérhetek valamit, a magyarkakucsi emberektől akkor az az, hogy ne engedjék el a Barabást, zárta beszédét a szenátor.

Kakucs üzenete

Dr. Kendéné Toma Mária, a magyarországi Kakucs polgármestere is szólt a megjelentekhez: „Mindenkit szeretettel köszöntök, mindenkit, aki rászánta magát, hogy együtt ünnepeljünk ma itt, Magyarkakucson. A két település közös története már 14 évre tekint vissza, és minden évben el kell döntsük: melyik csoport jöjjön ide, mivel mindig nagy szeretettel fogadnak és mi nagyon jól érezzük magunkat”, mondta többek között a polgármester asszony. Marin Mert polgármester megköszönte Barabás Imrének és a Helyi Tanács tagjának a meghívást, kiemelve: ők ezt örömmel fogadták el. „Gratulálok önöknek, hogy ezt a tradíciót, az elszármazottak találkozóját minden évben megrendezik, ami számunkra is örömöt jelent, hiszen községünkben történik. Én is mint meghívott vendég vagyok jelen és kívánom, hogy mindenki érezze jól magát ezen a napon”, mondta többek között a községi elöljáró.

Koszorúzás

Ezt követően rövid kulturális műsor következett, melyet a lelkésznő Szilágyi Gyöngyi gyerekei Anna, Péter és Eszter adtak elő, szavalatok és énekek hangzottak el. Az elöljárók, szervezetek, egyházközségi tagok koszorúkat helyeztek el a templomkertben található világháborús emlékműnél és a kopjafánál, ekkor a templom harangja is megszólalt. Közben fehér galambokat is röpített egy tenyésztő, melyet a jelenlévők nagy tapssal köszöntek meg. A továbbiakban egy hatalmas sátor árnyékába minden résztvevőt szeretetvendégségre hívtak, a Magyarkakucsi Erős Kezek Csapata – ez a felírás volt olvasható a helyi egyházközség tagjainak ruháin – felszolgálták a finom ételeket és italokat. Közben a Biharkeresztesről érkezett Fehér Mályva Hagyományőrző Egyesület tagjai szép magyar népdalokat és más jellegű kórusműveket énekeltek, a Kakucsról érkezett Kálvin Zenekar mulatós énekekkel szórakoztatta a közönséget, tette mindezt Kiss Csaba színművész is, nagyszerűen szórakoztatva a jelenlévőket. „Jövőre ugyanitt”, hangzott el a találkozó végén.

Dérer Ferenc