Élménybeszámoló a biennáléról

Élménybeszámoló a biennáléról
Az 55. Velencei Biennálén szerzett személyes tapasztalatairól beszélt egy előadás keretében a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem két előadó tanára Horváth Gizella és Ujvárossy László.

A Velencei Biennálé a világ egyik legrangosabb nemzetközi kortárs művészeti fesztiválja. Az idei, június 1. és november 24 között zajló seregszemlén 38 ország százötven művésze állít ki a lagúnák városának számos pontján. A nagyszabású kulturális eseményről a PKE Zárda (Mihai Viteazul) utcai képzőművészet tanszéken tartott előadást szerda délután dr. Horváth Gizella az egyetem rektorhelyettese, és dr. Ujvárossy László docens. Mint megtudtuk, a biennálé három szekcióra osztható: van egy nemzetközi szekció, melyre a biennálé kurátora hívott meg művészeket, emellett működnek a nemzeti pavilonok, és végül, de nem utolsósorban Velence számos pontján egy sor kiegészítő rendezvény teszi teljessé a biennálé programját. Horváth Gizella a nemzetközi tárlatot összeállító kurátori elképzelésről beszélt a megjelenteknek, míg Újvárossy László főként a nemzeti pavilonok kiállítási anyagát ismertette vetített képes előadásában. Horváth Gizella elmondta, hogy a nemzetközi kiállítás kurátora Massimiliano Gioni az enciklopédia fogalma köré építette fel a tárlatot; a kiállítás arra a fő kérdésre kereste a választ, hogyan használták fel a képet ahhoz, hogy megszervezzék a megismerést és formába öntsék a tapasztalatot. A kiállítás fő témája a könyv és az emberi test. Sajátossága a tárlatnak az, hogy számos olyan nem autonóm művészi produktum is közszemlére került, melyek nem művészek munkái. Ujvárossy László előadásában nagyobb hangsúlyt helyezett a nemzeti pavilonokban látható műalkotásokra. Külön kiemelte a magyar illetve a román pavilonban látható alkotásokat: előbbiben Asztalos Zsolt Kilőtték, de nem robbant fel című installációja látható, amelyet a velencei kiállításmegnyitó előtt Nagyváradon is ismertettek, az utóbbi pedig Alexandra Pirici, Manuel Pelmus Immateriális visszatekintő a Velencei Biennáléra című performansza, amely lényegében abból áll, hogy pantomim művészek gesztusaikkal mutatnak be a korábbi biennálékon kiállított műalkotásokat.

Pap István