Elmaradt fizetésemelésük kifizetését követelik

Elmaradt fizetésemelésük kifizetését követelik
Szerdán a Nagyváradi Helyi Közszállítási Vállalat (HKV) székhelye előtt tüntettek a cég alkalmazottai, akik bíróságon támadták meg a HKV-t, amiért utóbbi nem emelte fizetésüket a kollektív munkaszerződésben rögzített feltételek szerint.

A Nagyváradi Helyi Közszállítási Vállalat szabadnapos, szolgálatból kijövő, vagy szolgálatba még be nem lépő, valamint szabadságon lévő dolgozói tüntettek a vállalat Atelierelor utcai székháza előtt tegnap délelőtt tizenegy és délután négy óra között. Azért csak ők, hogy a közszállítást zökkenőmentesen biztosítani lehessen a tüntetés ideje alatt is. A tizenegy órára meghirdetett megmozdulás előtt a dolgozók érdekeit védő Transloc szakszervezet tárgyalásokat folytatott a cég vezetőségével.

A dolgozók javára

A tárgyalások végeztével Manz Virgil, a Transloc szakszervezet vezetője lapunknak elmondta: a Bihar Megyei Törvényszék és a Fellebbviteli Bíróság is az OTL dolgozói javára döntött a ki nem fizetett túlórák és hétvégék ügyében folytatott perben, vagyis kötelezte a vállalatot arra, hogy fizesse ki ezeket az elmaradásokat a dolgozóknak, aminek ez utóbbi csak részben tett eleget, és csak ennek a járandóságnak a felét fizette ki eddig, a másik felét várhatóan szeptemberben fogja kifizetni. A nagyobbik gond azonban az elmaradt fizetésemelésekből adódik. A 2012–2014 időszakra érvényes kollektív munkaszerződésben a vállalat vezetése vállalta azt, hogy évente az infláció nagyságának mértékével emeli a fizetéseket is. 2012-ben meg is történt a fizetésemelés, de a szakszervezet állítása szerint 2013-tól viszont már nem, ezért ebben az ügyben is bírósághoz fordult. A megyei törvényszék a javukra döntött, de az ítélet, bár végrehajtandó, nem jogerős, ezért a döntés ellen a vállalat vezetősége fellebbezett, míg a szakszervezet végrehajtóhoz fordult, hogy hajtsa be a HKV-n a nekik megítélt járandóságot. A szakszervezet álláspontja szerint nem csak a HKV, de más közintézmények is hibásak a kialakult helyzet miatt, mert mint Manz elmondta, annak idején, vagyis 2013-ban a prefektúrát, az önkormányzatot és a megyei tanácsot is tájékoztatták az ügyről, de egyetlen intézmény sem tett semmit azóta sem a konfliktus megoldására.

A vezetőség álláspontja

A tüntetés helyszínén jelen volt Csuzi István, a vállalat vezérigazgatója is, aki a vezetőség álláspontját ismertette lapunkkal: mint mondta, a vállalat pénzügyi helyzete miatt 2013-ban nem tudták az infláció mértékével növelni a dolgozók bérét, amit úgy igyekeztek jóvá tenni, hogy 2014 januárjában előre hozták az azév júniusában esedékes fizetésemelést, és ekkor a dolgozók lemondtak további követeléseikről. „Tehát szerintünk 2014 januárjától lefedtük az inflációs rátát, de a szakszervezet a bírósághoz fordult. A bíróság kétértelmű határozatot hozott, hiszen a döntés végrehajtandó, viszont nem jogerős. Ezt mi fellebbeztük, a tárgyalás októberben lesz. A mi álláspontunk az, hogy 2013 júniusától decemberéig kifizettük az összes pénzt, amire a bírósági döntés kötelez bennünket, és itt a vita tárgya a 2014-re vonatkozó további pénzösszeg. A 2014 januárjában a szakszervezettel megkötött szerződésben hatályon kívül helyeztük a kollektív munkaszerződés vonatkozó cikkelyét, ami gyakorlatilag mindenféle jogkövetelést megszüntet. Ezt a szerződést a szakszervezet aláírta, csak ők most ezt nem akarják elismerni”. Arra a kérdésünkre, hogy a törvényszék ez esetben miért a szakszervezet javára ítélt, Csuzi István azt válaszolta, hogy megítélése szerint az nem egy alapos vizsgálat alapján meghozott döntés volt.

Vita

Csuzi István kifejtette: mintegy 300 ezer lejről van szó, és amíg nem áll rendelkezésre megkérdőjelezhetetlen jogi alap, addig a vállalat nem adhatja ki ezt a pénzt a dolgozóknak. „A szakszervezet a bírósági végrehajtással és a mostani megmozdulással is azt próbálja elérni, hogy a vállalat adja ki nekik ezt a pénzt, és ha netán a jogerős döntés számukra kedvezőtlen lesz, akkor ők majd visszaadják, de mivel közpénzről van szó, ez nem éppen így működik”. A vezérigazgató a bírósági végrehajtás kapcsán kifejtette: a bíróság kell meghatározza, mekkora összeget kell odaadni, egy bírósági végrehajtónak nincs joga ezt eldönteni. „Mi úgy gondoljuk, hogy a végrehajtó addig nem csinálhat semmit, amíg jogerős döntés nem születik az ügyben”. A vezérigazgató hozzátette, hogy a fizetésemelés a vállalat hatszáz dolgozója közül 417 alkalmazottat érint, „a többi, közel kétszáz dolgozó úgy gondolja, hogy a vállalat helyesen járt el” – tette hozza Csuzi, aki kérdésünkre válaszolva elárulta, hogy fejenként mintegy 300–400 lej körüli összeget kell majd kifizetni pluszban a dolgozóknak, amennyiben a szakszervezet nyeri meg a pert. Végezetül a vezérigazgató elmondta, hogy abban egyetértenek a szakszervezettel, hogy a béreket az infláció mértékével emelni kell, ezért a 2015–2017-es időszakra vonatkozó három éves költségvetési tervezetet már eszerint próbálják meg összeállítani.

Pap István



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter