Ellentmondások a szociális ellátások törvénytervezetében

Ellentmondások a szociális ellátások törvénytervezetében
Nagyvárad- Csütörtökön sajtótájékoztatót tartott Biró Rozália szenátor, melynek témája a civil szervezetek és felekezetek által kínált szociális szolgáltatásokért kifizetett állami és helyi költségvetési támogatásokra vonatkozó törvénytervezet volt.

 

Biró Rozália RMDSZ-es szenátor arra hívta fel a figyelmet: a várhatóan 2014. január 1-jén életbe lépő új jogszabály az 1998/34. számú törvényt fogja felváltani. Meglátásában a törvénytervezet talán egyetlen pozitívuma: lehetővé teszi majd, hogy az egyházak, illetve felekezetek is kínáljanak közvetlenül szociális szolgáltatásokat, ez ugyanis jelenleg csak úgy lehetséges, ha akkreditált egyesületet vagy alapítványt működtetnek. Emellett azonban a projekt számos ellentmondást, illetve negatív aspektust tartalmaz, ezek közül ismertetett néhányat a politikus asszony, kiemelve, hogy az érintettekkel történő konzultáció után módosító javaslatokkal fog élni. Ilyen ellentmondás például, hogy az 1. cikkely nem fogalmaz egyértelműen, hanem csak azt írja elő, hogy a szociális szolgáltatásokat végző civil szervezetek és egyházak kaphatnak szubvenciókat, vagyis a támogatások odaítélése ezek szerint mindig az aktuális kormány politikájától vagy a szakminisztérium döntésétől függne. Ugyanakkor központi támogatásban csak azok az entitások részesülhetnének, melyek vidéki közösségeknek (tehát falusi vagy községbeli) nyújtanak szociális szolgáltatásokat, és ezen típusú szolgáltatásokat legfeljebb a működésük első három évében kínálnak. (Ennek alapján például a Caritas kiesne a támogatottak köréből). Ugyanakkor a kapott állami pénzösszegeket csak az alkalmazottaik bérezésére fordíthatnák, és ezen költségek nem haladhatnák meg az adott típusú szolgáltatás standard kiadásainak 50 százalékát. Ilyen jellegű megszorítások a helyi költségvetésből történő finanszírozásokra is vonatkoznának, például csak azokat az entitásokat támogathatnák, melyek az adott közigazgatási egység területén fejtenek ki tevékenységet, és a kapott összeget kizárólag a működési költségeik maximum 50 százaléknak fedezésére fordíthatnák. A megyei költségvetésekből pedig csupán azok a civil szerveztek, illetve egyházak kaphatnának szubvenciót, melyek az adott megye területén több közigazgatási egységben jelen vannak.

Javaslatok

Biró Rozália azzal sem ért egyet, hogy a törvénytervezet szerint olyan versenykritériumok, szubjektív felmérések alapján választanák ki a támogatandó entitásokat, melyek egyébként a magánszférában, illetve a közbeszerzési eljárások lebonyolításakor alkalmazandóak. Furcsállotta továbbá azt is, hogy a finanszírozásnál a kumulált szintet veszik majd figyelembe, vagyis egy adott civil szervezet, illetve egyház esetében a helyi, megyei és minisztériumi támogatások együttesen nem haladhatják meg az adott típusú szolgáltatás standard kiadásainak 50 százalékát.

A szenátor asszony elmondta, hogy a törvénytervezettel kapcsolatban kikérte a romániai Caritas vezetőinek véleményét is, akik néhány módosító javaslatot fogalmaztak meg írásban. Arra hívták fel például a figyelmet, hogy a civil szervezetek és egyházak kedvezményezettként vannak feltüntetve, holott valójában beszállítók. Ugyanakkor azt indítványozza a Caritas: mielőtt megszavaznák a törvényt, mérjék fel a valós helyi szükségleteket, és ne csupán azok az entitások kaphassak állami támogatásokat, melyek a falvakban vagy a községekben fejtenek ki tevékenységeket, hanem amelyek a 10 ezer lélekszámúnál kisebb kisvárosokban is működnek. Kezdeményezi továbbá, hogy az említett limit ne legtöbb 50 százalék, hanem minimum 60 százalék legyen, az elbírálási folyamatban pedig egységes kritériumokat használjanak.

A sajtótájékoztatón megtudtuk még, hogy országos szinten egyébként 1998-2011 között az állami költségvetésből évente átlagosan 90 egyesületet vagy alapítványt támogattak, melyek közel 10 ezer személynek nyújtottak szociális szolgáltatásokat, mintegy 200 intézményben. Ugyanakkor a helyi költségvetésekből évente átlagosan körülbelül 26 entitásnak nyújtottak szubvenciókat, és tizenkét év leforgása alatt a helyi büdzséből 14,8 millió lejt, az államháztartásból pedig 109,6 millió lejt osztottak szét erre a célra.

Egyéb szubvenciók

A Munkaügyi Minisztérium nyilvántartása szerint 2010-ben 101 egyházilag működtetett akkreditált civil szervezet kínált szociális szolgáltatásokat, vagyis a 2681 egyéb beszállítónak a 3,7 százaléka. Tavaly az állami költségvetésből 30,8 millió lejt osztottak ki ilyen típusú szolgáltatásokra, míg az idén valószínűleg 30,6 millió lejt fognak kiosztani közel 175 entitásnak, melyek 16.900 kedvezményezettnek kínálnak szociális szolgáltatásokat. Váradon 2012-ben tizenkét civil szervezet kapott támogatást, 250 ezer lej összértékben, melyből 550 személynek nyújtottak valamilyen szociális ellátást.

Ciucur Losonczi Antonius



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter