Elkezdődött a húsvéti nagyhét

Elkezdődött a húsvéti nagyhét
Nagyvárad – Április 1-jén délelőtt a virágvasárnapot ünnepelték a váradi Székesegyházban is. A Püspöki Palota előtt barkát szentelt Exc. Böcskei László megyés püspök, aki ezt követően misét mutatott be.

 

Ministráló fiatalok osztogatták a barkákat vasárnap délelőtt a Püspöki Palota közelében a szentmisére érkező híveknek, miközben a bimbózó magnóliafák tették még ünnepélyessé a hangulatot. A vallásos szertartás 10 órakor kezdődött, a Bazilika kórusának közreműködésével, melyet Kristófi János karnagy vezényelt. A barkákat Exc. Böcskei László megyés püspök áldotta meg, majd a szép napsütésben az egybegyűltek barkákkal a kezükben, körmenetben vonultak a Székesegyházba.

Ünnepi beszédében az egyházmegye főpásztora arra hívta fel a figyelmet: a nagyböjti szent időszak kiemelkedő napjaként a virágvasárnap a nagyhét hangulatába vezet bennünket és felkészít a szent három napra. Azt érezzük: fel kell sorakoznunk a jeruzsálemi tömegben, mert nem tudunk semlegesek maradni Jézus üzenetével kapcsolatban, állást kell foglalnunk a közöttünk és előttünk elvonuló és jelen levő Krisztus mellett. Az egyházi liturgia ilyenkor a templomon kívülre vezet minket, hogy emlékezhessünk Krisztusnak Jeruzsálemben való ünnepélyes fogadására. Már az őskeresztények is a negyedik, sőt az ezt megelőző századokban az Olajfák-hegyén gyülekeztek, és olajfa-, illetve pálmaágakkal vonultak be a szent városba. Ezt a hagyományt őrzi a barkaszentelés, a körmenet pedig a Jézus iránti tisztelet, s egyben a hitvallás jele, ezért nem illik kihagyni ezt a mozzanatot, s hamarabb bemenni a templomba.

Szembesítés

Szentbeszédében Exc. Böcskei László azt is kiemelte: a virágvasárnap a győzelem és a megdicsőülés napja, de a szenvedés és a halál ünnepe is, nyitánya mindannak, ami a kereszténység csúcspontjához vezeti az embert. A Gecsemáné-kertben történtek és az ezt követő események nyugtalanságot és bizonytalanságot keltenek, és felmerül bennünk a kérdés: Isten miért nem hagyta, hogy megváltási tervének záróakkordja az ujjongó tömeg látványa legyen? A válasz ismert: azért, mert Isten annyira szereti népét, hogy a hűtlenségünk ellenére sem fordított nekünk hátat, hanem a saját fiát sem kímélte, és mindannyiunkért áldozatul adta, hogy megmentse teremtését. A virágvasárnap tehát arra irányít bennünket, hogy felfedezzük Isten nagy ajándékát, melyet fiában adott nekünk, s egyúttal szembesít az önfeláldozás értékével és erejével, mely nem elmélet, filozófia vagy a kiválasztottak kihívása, hanem életet mentő cél, tudatosan vállalt cselekedet kell legyen. Ezért nem szabad leragadnunk az ujjongásnál, hanem Isten akaratát teljesítve, vállalnunk kell az áldozatot önmagunkért, a családunkért, az ismerőseinkért, az idegenekért és az ellenségeinkért is, az emberi méltóságért való kiállás és az igazság szeretetteljes szolgálatában, hangsúlyozta a váradi egyházmegye vezetője.

Ciucur Losonczi Antonius