Elkészült a város statutuma

Elkészült a város statutuma
Nagyvárad- Végleges formát öltött Várad névjegye, rövid, tematikus lebontású áttekintése- jelentette be február 29-én Sárközi Zoltán RMDSZ-es önkormányzati képviselő. A statutumról márciusban szavaznak.

 

 

Az RMDSZ székházában tartott szerdai sajtótájékoztatóján Sárközi Zoltán önkormányzati képviselő bejelentette: kedden elnyerte végső formáját Nagyvárad statutuma. Örömre ad okot, hogy sikerült kiküszöbölni a korábbi hiányosságokat, illetve kivenni azokat a kifejezéseket, részeket, melyek idejét múltak vagy hátrányosak, esetleg bántóak a magyar közösség számára. Mint ismeretes, a 2002/53. számú törvény értelmében minden romániai városnak rendelkeznie kell egy alapdokumentummal, így Váradnak is. Az RMDSZ idén januárban már bizottsági szintről küldte vissza az átíratot szerkesztésre, mivel a helyi magyarság múltjával, illetve a várossal kapcsolatos történelmi és etnikai információkban jelentős csúsztatások voltak. A frakció kezdeményezésére végül felállítottak egy testületet (a szakértői gárda munkájához Dukrét Géza ny. tanár, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke és Péter I. Zoltán helytörténész is hozzájárult), mely kellő figyelmet fordított a magyarság történelmének, és társadalmi, valamint egyházi szerepének tényszerű ábrázolására. Ennek köszönhetően a statutum jelenlegi változatában Nagyvárad kulturális múltja és jelene egyenlő arányban szerepel a román és a magyar közösségre lebontva. Sárközi Zoltán megjegyezte: ezzel szemben korábban a fontossági súlyok a többségi nemzet irányába tolódtak el (például a magyar színjátszás 200 éves múltjára egy fél mondat utalt és a vár történelmi szerepét is igyekeztek elhanyagolni), annak ellenére, hogy bármely szegmensét tárgyalták a tervezetnek, a magyar múltra kellett építkezni. Hozzátette: a mostani testület román tagjai viszont együttműködőek voltak és európai módon viselkedtek, így komoly munka zajlott, és egy olyan olvasmányos alapdokumentumot sikerült összeállítani, amit bátran fel lehet vállalni, nincs miért szégyelni.

A statutumot ugyan még felül tudja birálni Ionel Villa jegyző és ellenjegyeznie kell Ilie Bolojan polgármesternek, de az önkormányzati képviselő bízik benne, hogy már semmi probléma nem lesz, így a tanács március havi rendes közgyűlésének napirendi pontjai közé iktathatják ezen előterjesztést is. A tanácstagok jóváhagyását követően a Polgármesteri Hivatal honlapjára is felkerül majd a dokumentum, és fél éven belül le szeretnék fordítani magyar nyelvre.

 

Katonai emlékmű

 

Sárközi Zoltán arról is beszámolt: a végrehajtó hatalmat képviselő Ilie Bolojan „beadta a derekát”, és rábólintott arra a temetői helyszínre, ahol jelentős civil kezdeményezés eredményeképpen Nagyvárad méltó emléket állíthat az első és második világháborúban elesett honvédeknek. Emlékezetes, hogy a tavaly május óta tartó lobbi eredményeképpen novemberben a civilek és az RMDSZ már minden engedélyt beszereztek, sőt a kivitelezéshez szükséges építőanyag is megvolt, de akkor az elöljáró arra hivatkozva függesztette fel az építkezés engedélyeztetését, hogy szerinte az emlékmű akadályozta volna a sírkert forgalmát. Az RMDSZ-frakció tagjainak ezért új helyszínt kellett keresniük, és találtak is, a neológ zsidó temetővel szemben, a sétány melletti zöldövezet foghíjas részén, így egyetlen fát sem kell majd kivágni. A terveket Pafka Ernő építész készítette, és az elképzelések szerint a 2,5 méter magas, 9 négyzetméter alapterületű emlékgúla- a Doberdó-hegyen álló alkotásnak a pontos mása- mintegy 68 négyzetméternyi telken kapna helyet. Az avatóünnepségre valamikor május második felében, a Hősök emléknapja közelében kerülne sor, magyarországi és helyi vendégek jelenlétében. Különben a magyar hadisírokat gondozók azt javasolták, hogy háttal egy legyezőszerű fal is legyen, melyen feltüntetnék az egykori honvéd parcellában elhantoltak neveit, de ez még csak a jövő zenéje, mert a teljes összeírás még nincs meg, és a finanszírozás ügye sincs megoldva.

 

Ciucur Losonczi Antonius