Elkeserítőek az adatok

Akt.:
Elkeserítőek az adatok
Sajnos öt évvel a bevezetését követően még mindig túl kevesen vesznek részt a méhnyakrák szűrésen. A program kezdeményezőjével, dr. Ritli Lászlóval beszélgettünk.


A szűrés bevezetését ő maga valósította meg miniszteri mandátuma alatt. „Szívügyem volt ez, már korábban eldöntöttem, hogy ha egyszer vezetői pozícióban leszek, ezt véghez viszem” – mondta mondta el dr. Ritli László egyetemi adjunktus, a Gavril Curteanu városi kórház gyermekklinikájának vezetője. Az adatok ugyanis elkeserítőek: nálunk a méhnyakrákkal kórismézettek 80-85 százaléka meghal, mert túl későn fedezik fel, míg az európai átlag ennek pont a fordítottja: ilyen arányban gyógyulnak ki a betegek a méhnyakrákból.

Világszerte

Az ingyenes szűrés bevezetése az egyik nagy horderejű projekt volt, amelyet sikerült véghezvinni – de nem volt könnyű megszervezni, előteremteni a forrásokat, kidolgozni a metodológiát, megszerezni a jóváhagyásokat – s olykor pont a döntéshozók tájékozatlansága volt akadály. Fontos tudni, hogy a Babeş-Papanicolau teszt mind a mai napig a legjobb ismert módszere annak, hogy kiszűrjék a méhnyak esetleges rosszindulatú elváltozásait,  világszerte ezt használják, mondta dr. Ritli László.  Huszonöttől hatvan éves korig kezdetben ötévente, később gyakrabban ajánlatos elvégezetni. A méhnyakrák, amennyiben idejében fedezik fel, nagyon jó eséllyel gyógyítható. Dr. Ritli László kihangsúlyozta: teljes gyógyulásról beszélünk, nem csupán arról, hogy pár évvel meghosszabbíthatják a beteg életét. Ezt azért is fontos tudni, mert sokszor hajlamosak vagyunk struccpolitikát folytatni, úgy gondoljuk, hogy amit nem fedeztek fel, az talán nincs is, ha pedig már felfedezik, akkor úgysem lehet rajta segíteni  – ez viszont hibás önvédelmi reakció. Ha addig várunk, míg megjelennek a betetgség tünetei, előfordulhat, hogy tényleg nem lehet már sokat tenni.

Édeskevés

Az adatok alapján még  mindig túlságosan  alacsony azoknak a száma, akik részt vesznek a szűrésen. Romániában ugyanis hatmillió körüli azoknak a nőknek a száma, akiknek el kellene végeztetniük, de ha csak ötévente teszik, akkor is évente több mint egymillióan kellene legyenek. Ehhez képest  a 2012 és 2015 közötti időszak során összesen még az ötszázezret sem éri el a számuk, Bihar megyében pedig a négy év alatt az érintettek 6,12 százaléka vett részt, azaz valamivel több mint tizenegy ezren – ez pedig édeskevés ahhoz, hogy a statisztikákban is megmutatkozzon, mondta dr. Ritli László.

Fontos lenne, hogy a családorvosok szóljanak pácienseiknek erről a lehetőségről, próbálják meggyőzni őket ennek a fontosságáról, adjanak nekik küldőcédulát. Persze ez nem működhet akkor, ha ők maguk sincsenek tisztában ennek a fontosságával – jegyezte meg dr. Ritli László. Ha egyre többen vennének részt a szűrésen, évről évre egyre több pénzt is különítenének el erre. Jó lenne,ha lassan beépülne a köztudatba. Kár volna, ha ebben az esetben is az történne, mint a HPV-vírus ellenes oltással, amelyet a lakosok a téves információk, illetve a túl kevés tájékoztatás miatt elutasították.

 Neumann Andrea



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter