Elhunyt Szabó Magda író

Elhunyt Szabó Magda író
Elhunyt Szabó Magda író, a Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas alkotót kilencvenéves korában hétfőn érte a halál – tudatta az alkotó titkára, Tasi Géza az MTI-vel. Az írónőt az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM), valamint a Fővárosi Önkormányzat saját halottjának tekinti.

Tasi Géza elmondta, hogy az írónő délután 4 órakor, olvasás közben halt meg kerepesi otthonában.
    Az OKM fájdalmát és megrendülését fejezte ki, mint közleményében írta, az író búcsúztatásáról később intézkednek.
    Egy ország köszöntötte 90. születésnapján, most pedig egy ország búcsúzik tőle – áll a szaktárca közleményében
    Mint írták, alig pár hete hagyta, hogy ünnepeljük őt a különleges napon, hogy együtt örvendezzünk vele mindannyian. “Nézők a színházakban, olvasók a könyvtárakban, diákok az iskolákban, cívisek Debrecenben, taljánok Rómában és gallok Párizsban”.
    Mind szerettük őt. Ronggyá olvastuk műveit, élveztük történeteit, örültünk az elismeréseinek. Büszkék voltunk rá – tették hozzá az elhunyt írónőt méltató dokumentumban.

Szép pálya

Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben. Tanulmányait szülővárosában végezte, itt szerezte latin-magyar-történelem szakos diplomáját, a Tisza István Tudományegyetemen. 1940-től Debrecenben és Hódmezővásárhelyen tanított, 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott.
    Költőként indult, de 1949-től nem publikálhatott, állásából elbocsátották, 1958-ig nem jelenhetett meg könyve. Hőseinek belső világát, a lélek belső folyamatait, az emberi kapcsolatokat árnyaltan ábrázolta. A Régimódi történetben családja történetét írta meg, a kötet kordokumentumként, történelmi tablóként és városrajzként is hiteles. Szabó Magda számos ifjúsági művet és meseregényt is írt.
    Történelmi érdeklődése elsősorban a színpadi műfajokban öltött formát: a Kiálts, város Debrecen múltját elevenítette fel, Az a szép, fényes nap című drámája pedig az államalapítás korát. Műveit 42 nyelvre fordították le.
    Az író 1959-ben és 1972-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat kapott, majd 2001-ben Corvin-lánc kitüntetésben részesült. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díj külföldi regényt jutalmazó változatát Az ajtó című, franciául is megjelent regényéért, s elnyerte a Prima Primissima Díjat.     
    Szabó Magda 2007-ben, 90. születésnapján megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést, múlt szombaton pedig az alkotót Hazám-díjjal jutalmazták. A Szépírók Társaságának tagja, Budapest és Debrecen díszpolgára volt.
    Főbb regényei közé tartozik a Freskó (1958), a Mondják meg Zsófikának (1958), Az őz (1959), a Sziget-kék (1959), a Bárány Boldizsár (1959), a Disznótor (1960), a Születésnap (1962), a Pilátus (1963), A Danaida (1964), a Tündér Lala (1965), a Katalin utca (1969), az Abigél (1970), A szemlélők (1973), a Régimódi történet (1977), Az ajtó (1987), a Merszi, Möszjő (2000), a Für Elise (2002). Összegyűjtött hangjátékait 2006-ban adták ki, Békekötés címmel.