Elhunyt Dávid Erzsébet egykori újságíró

Dávid Erzsébet életének 86. évében csendesen megpihent
Dávid Erzsébet életének 86. évében csendesen megpihent
Soha nem szerettem nekrológokat írni, és íme, az idén sajnos már a másodikat kell fogalmaznom. Tegnap a délelőtti órákban jutott el hozzám a szomorú hír, hogy életének 86. évében elhunyt Dávid Erzsébet, a Fáklya egykori munkatársa, akit, mivel hosszú ideig rendszeresen bejárt a szerkesztőségbe, mind jól ismertük és szerettük.

Egész fiatalon került kapcsolatba az újságírással. A fiától, Dávid Józseftől kapott információk szerint már 1949-ben mint a Fáklya külmunkatársa publikált a lapban. Néhány év múlva teljes jogú újságíróként dolgozott, a kultúrrovat keretében. Sokoldalú írásaival kivívta az olvasók szeretetét és tiszteletét. A férje, Dávid József volt a Fáklya főszerkesztő-helyettese. Egy idő után, már a 70-es évek második felében adminisztratív munkabeosztást kapott, előbb a szerkesztőség titkárnője volt, majd az apróhirdetési osztályon dolgozott 1986-ig, nyugdíjba vonulásáig. A lappal viszont nem vesztette el ezután sem a kapcsolatot, hiszen időszakonként jelentek meg benne írásai.

A Bihari Napló megalakulása után újra a szerkesztőségben köszönthettük, ekkor mint beíró fejtette ki tevékenységét. Ebben az időszakban, ha nagyriportokat írtam, mindig kerestem a lehetőséget, hogy Dávid Erzsébetnek diktáljam be a szöveget. Közben ő sem ült tétlenül, hiszen mindig talált témát, amiről írhatott a Bihari Naplóba. Még azután is, hogy mindenki számítógépen végezte a szerkesztőségi munkát, és már nem volt szükség beíróra, szinte hetente benézett a szerkesztőségbe, és sohasem jött üres kézzel: mindig hozott egy-egy írást, történetet, amit a rá oly jellemző derűs mosollyal tudott elmesélni.

Kedves Erzsike, nyugodj békében!

 

Dérer Ferenc