Elfogadta a szenátus a közigazgatási törvénykönyv tervezetét

Képünk illusztráció
Képünk illusztráció
Első kamaraként elfogadta hétfőn a szenátus a közigazgatási törvénykönyv tervezetét.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) által kezdeményezett, több mint 600 cikkelyt tartalmazó tervezetet 85 szenátor támogatta szavazatával, 21-en ellene voksoltak, 11-en tartózkodtak.

A plénum a törvénykönyv előkészítésével megbízott parlamenti bizottság által elfogadott formában szavazta meg az indítványt.

Ennek egyik előírása szerint az öregségi nyugdíj mellett pluszjárandóságban részesülnének a nyugdíjba vonuló polgármesterek és alpolgármesterek, megyei tanácselnökök és tanácselnök-helyettesek, amennyiben ebben a minőségükben nem született ellenük jogerős bírósági ítélet korrupciós bűncselekmények miatt. A rendelkezés az 1992-től kezdődően megválasztott elöljárókra lenne érvényes. A járandóságot az öregségi nyugdíj odaítélésének dátumától folyósítanák azoknak az elöljáróknak, akiknek lejárt a mandátumuk, és nem nem vállalnak újabb megbízatást.

A plusz járandóságot úgy számítják ki, hogy a hivatlaban lévő polgármester/alpolgármester/tanácselnök/tanácselnök-helyettes fizetésének 0,4%-át megszorozzák a kedvezményezett által az illető tisztségben eltöltött hónapok számával. A járandóság legkevesebb egy teljes mandátum, legtöbb három kitötlött mandátum után jár.

Egy másik előírás értelmében a helyi választott tisztségviselők egyéni vállalkozókként is tevékenykedhetnek, amennyiben nem folytatnak kereskedelmi tevékenységet közintézményekkel.

A tervezet rendelkezik továbbá arról is, hogy a költségvetésről vagy hitelfelvételről szóló, továbbá a helyi adókat és illetékeket megállapító, valamint a megyei és regionális fejlesztési programokban való részvételről és a határon átívelő együttműködésről, az urbanisztikai fejlesztésről és területrendezésről szóló határozattervezetek elfogadásához az önkormányzati képviselők abszolút többségének szavazatára van szükség.

A tervezet értelmében a polgármester mandátuma megszűnik, ha az kilép a pártból, amelynek színeiben megválasztották.

Az RMDSZ támogatta a szenátusban a közigazgatási törvénykönyv tervezetét, mert az számos, a nyelvi jogok bővítését és a decentralizációt elősegítő előírást tartalmaz – nyilatkozta a szövetség közleménye értelmében Cseke Attila szenátor.

,,Az RMDSZ javaslatára ezután a kisebbség nyelvén is ki kell írni az utcák, terek, parkok nevét is ott, ahol egy adott kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot. Kiterjesztettük továbbá az anyanyelvhasználatot a prefektúra intézményére, illetve a helyi és megyei önkormányzatok többségi tulajdonában lévő, közérdeket ellátó kereskedelmi társaságokra, mint például a közszállítási vállalatok, víz- és hőszolgáltatók. Ez azt jelenti, hogy ezután magyarul is kommunikálhatunk ezekkel az intézményekkel, ahol a magyarság számaránya eléri a húsz százalékot” – hangsúlyozta Cseke.

Hozzátette, bekerült a törvény szövegébe az RMDSZ azon javaslata is, amely anyanyelvű formanyomtatványok bevezetésével segítené a kisebbségi személyek ügyéntézését azokban az önkormányzatokban, ahol az adott kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot. Ezáltal jelentősen egyszerűbbé válik az anyanyelven történő ügyintézés, vélte a szenátor. ‘Pozitív változás az is, hogy ezután nem lesz kötelező a húszszázalékos számarány ahhoz, hogy érvényesítsék a kisebbségi jogokat az önkormányzatok. A helyi vagy megyei tanács akkor is dönthet például többnyelvű helységnévtáblák, utcanévtáblák kihelyezéséről, ha a kisebbség aránya húsz százalék alatti’ – hangsúlyozta.

Az RMDSZ közigazgatási szakpolitikusa szerint sikerült a közigazgatási törvény elveit olyan irányba módosítani, amely segíteni fogja az önkormányzatok tevékenységét, a közszolgáltatások javítását.

,,Elfogadta például a jogszabályt vitató különbizottság azt a decentralizációs javaslatunkat, amely értelmében ezután a prefektus alárendeltségéből a megyei tanács hatáskörébe kerül át a jogosítvány-kibocsátási és gépjármű-bejegyzési közszolgáltatás. Az intézkedés következtében várhatóan javulni és gyorsulni fognak ezek a szolgáltatások, hiszen a megyei tanácsnak lehetősége lesz a megfelelő infrastruktúra biztosításával ezt elősegíteni”- összegezte Cseke Attila.

A szenátus első házként tárgyalt a közigazgatási törvénykönyv tervezetéről, a végső döntést a képviselőház hozza meg.

www.agerpres.ro