Elfogadta a szenátus a büntetőeljárási törvénykönyv módosítását

Akt.:
Elfogadta a szenátus a büntetőeljárási törvénykönyv módosítását
Első házként elfogadta szerdán a szenátus a büntetőeljárási törvénykönyv módosítását. A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) által kezdeményezett tervezetet 74-en támogatták, 28-an ellene szavaztak.

A szenátorok az igazságszolgáltatási törvények módosítására létrehozott, a szociáldemokrata Florin Iordache által vezetett parlamenti különbizottság által javasolt mindegyik indítványt megszavazták. A plénum ugyanakkor elutasított minden olyan javaslatot, amelyet nem támogatott a különbizottság.
Az egyik módosító indítvány értelmében a gyanúsított vagy vádlott ellen a bírói testület legtöbb 30 napra rendelhet el – az ügyész alapos indoklására vagy hivatalból – hatósági felügyeletet, amely legfeljebb 160 nappal hosszabbítható meg, a feljelentést pedig a bűncselekményről való tudomásszerzés után legkésőbb 6 hónapon belül meg kell tenni.

Az előzetes letartóztatást a bíró csak abban az esetben rendelheti el, ha alapos bizonyítékok vannak arra, hogy a gyanúsított vagy vádlott bűncselekményt követett el – szögezi le az elfogadott szöveg. A törvénytelenül készített felvételeket az ügyészek is megsemmisíthetik, és erről jegyzőkönyvet készítenek, amit az ügyiratcsomóhoz kell csatolniuk.

A bűnüldöző hatóságoknak a tettel kapcsolatos nyomozás elkezdése után maximum egy évvel meg kell kezdeniük a gyanúsított személy elleni nyomozást is. Ha nem indul el a bűnvádi eljárás, az ügyet le kell zárni.

Egy újabb módosítás értelmében a lehallgatás vagy más technikai megfigyelés alatt tartott személlyel a lehallgatás lezárása után legkésőbb 10 napon belül közölnie kell az ügyészségnek, hogy megfigyelés alatt állt.
A tervezet szerint abban az esetben is kérhető egy jogerős bírósági határozat felülvizsgálata, ha az eljáró bíró nem vett részt a határozat megszövegezésében vagy nem írta alá azt.

A jogerős ítélet felülvizsgálatának kérvényezésére akkor is van lehetőség, ha az ügyben eljáró ügyész vagy bíró fegyelmi büntetésben részesült szolgálati hanyagság vagy tisztségének rosszhiszemű gyakorlása miatt. Ugyanakkor a másodfokon eljáró bíróság csak új bizonyítékok alapján változtathat az elsőfokon kimondott felmentő ítéleten – áll még az elfogadott javaslatban.

Egy másik módosító javaslat értelmében egy személy kihallgatása legfeljebb hat órán át tarthat (24 órás időtartam alatt). A gyanúsítottak vagy vádlottak vallomását kötelező módon rögzíteni kell, és a hang- és videofelvételt a védelem rendelkezésére kell bocsátani, ellenkező esetben kizárják azt a bizonyítékok közül. A javaslat leszögezi továbbá, hogy minden gyanúsítottat és vádlottat megilleti az ártatlanság vélelme, ugyanakkor nem lehet önvádra kötelezni őket.

A közterületeken elhelyezett térfigyelő kamerák felvételei felhasználhatók bizonyítékként, mint ahogyan a perben részt vevő felek által saját beszélgetéseikről készített hangfelvételek is – szögezi le a tervezet.
Egy másik cikkely értelmében ahhoz, hogy egy fotó, illetve hang- vagy videofelvétel felhasználható legyen a vádemeléshez, hitelességének megállapítása érdekében ellenőrizhető kell legyen megszerzésének jogszerűsége.

A büntetőeljárási törvénykönyvet módosító tervezet értelmében a büntetőeljárás nyomozati vagy bírósági szakaszában az illetékes hatóságok csak abban az esetben közölhetnek információkat folyamatban levő eljárásról, ha ezek a közérdeket szolgálják, vagy ha nyilvánosságra hozataluk elengedhetetlen az igazság kiderítéséhez. Az indítvány arról is rendelkezik, hogy a törvénytelenül szerzett bizonyítékokat semmisnek nyilvánítják, és nem használhatók fel a perben.

A szenátorok azt is megszavazták, hogy a büntetőeljárás nyomozati és bírósági szakaszában egyaránt tilos információkat szolgáltatniuk a hatóságoknak a vizsgálat alatt álló személyekről és tettekről. Az indítvány azt is előírja, hogy az illetékes hatóságoknak tilos úgy utalniuk a gyanúsítottakra és vádlottakra, mintha már elítélték volna őket. A dokumentum az alsóházba kerül, amely döntő házként szavaz a tervezetről.

www.agerpres.ro