Életmódváltás: ideje a tettek mezejére lépni

Akt.:
Kutatások bizonyítják, hogy aki sportol, jobban teljesít az iskolában, a munkahelyen, és kevésbé fogékony a káros szenvedélyekre
Kutatások bizonyítják, hogy aki sportol, jobban teljesít az iskolában, a munkahelyen, és kevésbé fogékony a káros szenvedélyekre - © Fotó: ÉKN-archív
Nyíregyháza – A szemléletváltás és a felvilágosítás nem elég, felelősséget is kell vállalni magunkért.

Az egészségben eltöltött élettartam növelése, a népbetegségek megelőzése összetett és többszereplős feladat, amelyből az egészségügyi ellátórendszer prevenciós programjaival oroszlánrészt vállal. A sikerek mégis lassan jönnek, a magyar népesség egészségügyi mutatói európai összevetésben továbbra is kedvezőtlenek: magas a szív-és érrendszeri, a daganatos betegek száma, több a cukorbeteg, valamint a népegészségügyi szűréseken való részvétel is visszaesett. S, hogy az egészségfejlesztésben dolgozó szakemberek hasznos tanácsai nyitott fülekre találnak-e, az természetesen rajtunk is áll.

– Soha nem hittem volna, hogy valóban olyan hirtelen és félelmetesen tud lecsapni a szívinfarktus, ahogyan a filmekben bemutatják. Az alattomos gyilkos: lassanként és elaprózva adja jelét, hogy baj van, majd váratlanul lesújt. Egy életre szóló figyelmeztetés volt az a reggel, amikor az ágyból már kiszállni nem bírtam, olyan nyomást éreztem a bordáim között, mintha egy elefánt ült volna a mellkasomon. A szegycsont alatti területen fellépő szorító érzés infarktusgyanús volt, a feleségem rögtön hívta a mentőt, a gyorsan elvégzett szívkatéteres eljárásnak köszönhetően megmenekültem a tragédiától – mesélte Kabai Tamás, akinek ez már a múlt, hiszen egy életre megtanulta: semmi sem fontosabb az egészségénél.

– A munkahelyi túlórákkal, a 15 kiló súlyfelesleggel, a napi másfél doboz cigarettával tönkre tettem magam. Az önrombolás évekig nem fájt, az érelmeszesedés lassan alakul ki, nincsenek figyelmeztető jelek, ezért soha nem tartottam magam betegnek. Sajnos, a saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy a helytelen életvitelnek súlyos ára van – mondta Tamás, aki azóta letette a cigit, jobban odafigyel a munka és a magán­élet közötti egyensúlyra. A negyvenes éveiben járó férfi nincs egyedül történetével, ugyanis sokan egy súlyos betegség után ébrednek rá arra, hogy muszáj változtatni addigi életmódjukon.

Szemlélet és hozzáállás

Nyíregyházán sokan ismerik dr. Újhelyi János gyermekgyógyász főorvost, sportorvost, ha máshonnan nem, onnan, hogy esőben, szélben, hidegben minden reggel megteszi kilométereit, körbe futja a várost. A doktor szerint a testi, lelki öröklött tulajdonságaink, szociális mikroközegünk együttesen határozzák meg egészségi állapotunkat, de benne vannak saját döntéseink, viselkedésünk is.

– Amióta az eszemet tudom, mindig is közöm volt a sporthoz, tájfutó voltam. Ha valamilyen különleges helyzet nem adódik – ügyelet vagy családi ügy –, akkor minden hajnalban veszem a felszerelésem és futni indulok. A maratoni, félmaratoni versenyek ösztönöznek a megtervezett, több hónapon át tartó, elszánt edzésekre. S talán éppen ez mondatja velem, hogy az egészségmegőrzésben a mozgás elengedhetetlen. Erre most kezdenek rájönni az emberek, sőt az egész társadalom és a döntéshozók is. Sorra épülnek a kondiparkok, ahová nem kell bérletet váltani, csak edzőcipőt húzni. Úgy gondolom, hogy nem elsősorban az egészségügyi ellátás, a földrajzi környezet vagy az anyagi helyzet szabja meg egészségi állapotunkat. A rendszeres mozgással, minőségi táplálkozással, a káros szenvedélyektől mentes élettel nagy eséllyel óvhatjuk meg magunkat a súlyos betegségektől. Az orvosi rendelőn belül és kívül is népszerűsítem a sportolást, ugyanis már a nagycsoportos óvodások körében látni lehet az elhízás veszélyeit, rizikóit. Az ideálisnál magasabb testtömeg a nagy energiájú, finomított ételek számlájára írható. A gyerekek 30 százaléka túlsúlyos Magyarországon, ezen sürgősen változtatni kell. A rendszeres mozgáson nagyon sok múlik: a gyerek szellemi, testi és lelki fejlődése, figyeljünk rájuk, mert hamar ellustulhatnak, s akkor jön a cukorbetegség, a testképzavar és más lelki kórképek is – így dr. Újhelyi János.

Az egészségnek több dimenziója van, mindenki másképp éli meg egyes részeit. Ezért is mondják, hogy az egészségérzés szubjektív. Vannak, akik egy pici súlytöbblettel még jól elvannak, másokat a stressz betegít meg.

Érzések, érzelmek és ingerek

– Sajnos, kevés szó esik arról, mekkora egészségkárosító hatása van a szorongásnak, a depressziónak, a nem megfelelő konfliktuskezelésnek, a negatív érzelmek „eltárolásának” – mondta Leviczki Márta egészségpszichológus, aki szerint a pszichoszomatikus betegségek mögött le­g­gyakrabban ezek a problémák állnak. – Ha a negatív érzelmeket, indulatokat nem tudjuk kezelni, kordában tartani, hatásuk egészségromboló. Ez tudományosan mérhető, kimutatható. Sajnos, nincsenek tisztában sem a fiatalok, sem az idősebbek azzal, hogy az érzelmek elfojtása jókora eséllyel növeli a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát, a tartós stressz, a folytonos aggódás, a dühkitörések pedig a szívinfarktus és az agyvérzés melegágyát vetik meg. Szóval, elsősorban azt kellene megtanulni, hogyan kell kontrollálni és kezelni negatív érzéseinket. Ezt nevezzük érzelemtudatosságnak. Ha ez megy, közelebb juthatunk egészségünk megőrzésének kulcsához is – összegzett az egészségpszichológus.

KO